Öt évvel ezelőtt. II. János Pál és XVI. Benedek pápák

743

A 2005-ös év áprilisa nagy fájdalmat hozott az egész világ számára: hosszú, és a végén igen intenzív szenvedés után meghalt II. János Pál pápa, akit az egész világ szeretett és tisztelt. Fiatalok és idősebbek sokasága virrasztott ablaka alatt, és szobáikban sokan szerte a világon, amikor 2005. április 2-án röviddel 10 óra előtt felhangzottak a szavak: Szentatyánk, II. János Pál pápa az örökkévalóságba költözött.

Az ezután következő események bebizonyították, hogy a nagy pápa életpéldája és tanítása gyökeret vert az emberek szívében, nem maradt meg a rajongás és lelkesedés szintjén. Könnyeik között a gyászolók megérezték a feltámadás győzelmét is: nem letargikus szomorúság, hanem a feltámadás öröme vette körül a gyász napjait.

Gondoljunk csak a plakátokra, melyet a temetésen láttunk: „Halál, hol a te győzelmed? Halál, hol a te fullánkod?” Mindenki érezte, hogy a pápa élete nem véget ért, hanem beteljesedett: eljutott Urához, akit olyan nagy buzgósággal és szeretettel szolgált egész életében. Példát adott nekünk, hogyan kell élni és hogyan kell meghalni.

A gyász napjai és a temetés rövid időre egyesítette a világot. Mintha hirtelen egy egészen más világba kerültünk volna, ahol az emberek jobbak, békésebbek, és egymást szeretők voltak. Ez az a világ, amiért élnünk és dolgoznunk kell nekünk, keresztényeknek, hogy ne csak néhány napra, hanem majd örökre megvalósuljon.

Mert ez az Isten Országa, aminek előízét akkor néhány napra megéreztük. Majd jött a várakozás: ki lesz az új pápa? Ki állhat az elhunyt pápa helyére, aki annyira betöltötte az emberek szívét?

És jött a meglepetés 2005. április 19-én: a „német pápa”, aki ha más ember is, mint II. János Pál volt, ugyanolyan szeretettel igyekszik minden ember atyja lenni. Az emberek – szívükben még szeretett pápájuk elvesztése miatti fájdalommal, de az ő szeretetével a szívükben – örömujjongással szaladtak a Szent Péter térre, vagy szaladtak ki más országokban az utcákra: „Van pápánk!” Minden ezt visszhangozta: „Van pápánk!” Ami akkor meglepő volt, nem csak a katolikusok érezték így. „A világnak új pápája van!” – jelentette be látható örömmel az egyik tévébemondó. „Van pápánk!” – fogadott minket örömmel egyik református ismerősünk is. Megint egyesült a világ; az előbb a gyászban, most az örömben.

XVI. Benedek pápa folytatja nagy elődje munkáját, és igyekszik nekünk utat mutatni ebben az egyre zavarosabbá, egyre kegyetlenebbé váló világban. Számos könyvét kiadták azóta magyarul is, pápaként is írt már enciklikákat, melyeknek témája a szeretet és az igazság. Ha módunk van rá, ismerkedjünk meg írásaival: kölcsönözzük ki könyvtárból, vagy keressük meg az interneten; van, amelyik már ott is megtalálható.

II. János Pál pápa boldoggá avatása küszöbön áll. Imádkozzunk azért, hogy ez minél előbb bekövetkezzék, és imádkozzunk Benedek pápánkért is, hogy mindig Isten akarata szerint lássa el nehéz hivatalát. És – hallgassunk rá!

Pápai Zsuzsanna

Előző cikkImaoldal
Következő cikkA világi rendekről