Szent Imre búcsú Nagybocskón

November 5-én, Szent Imre napján került sor a nagybocskói templom búcsúi szentmiséjére. A délelőtt fél 11-kor kezdődő szentmisét Dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök tartotta.

Nyolc évvel ezelőtt ezen a napon kellett volna, hogy felszenteljék az új templomot Nagybocskón – ám az ünnepet szó szerint elmosta az árvíz. Az odavezető utakat is elöntötte az ár. meg sem lehetett közelíteni a települést. Csak egy hónappal később kerülhetett sor az egyházközség nagy ünnepére.

Most semmi nem zavarta meg az ünnepet, bár meglepetésként sűrű havazás és vastag hótakaró fogadta a zarándokokat. A búcsún nagybocskói, aknaszlatinai, rahói, técsői és környéki hívek vettek részt, valamint zarándokok érkeztek az Ungvári járásból is. A római katolikus hívekkel együtt ünnepeltek a görög katolikus testvérek is, akiknek négy papja is részt vett az ünnepen.

Pápai Lajos püspök arról beszélt: hitünk gyakorlása. Krisztus követése ne hagyomány vagy szokás legyen, hanem meggyőződés. A szokások változnak, de Krisztus nem szokás, hanem maga az Igazság – és az igazság mindig ugyanaz marad. Ezt az igazságot az egyházban találjuk meg. mely nem más, mint közösség Vele a többi Benne hívővel együtt. Az első keresztények idejében sem volt szokás Krisztust követni, hiszen addig nem létezett a kereszténység. A keresztények mégis követték Őt, mert hitték, hogy Ő az igazság, és ezért életüket is tudták adni.

A püspök atya egy római látogatását is említette, melynek során lementek abba a föld alatti börtönbe, ahol annak idején Szent Péter apostolt tartották fogva. Átérezte az apostol lelkiállapotát, aki arra gondolhatott: őt nemsokára kivégzik, mi lesz ezzel a maroknyi keresztény közösséggel? A börtön megtekintése után továbbindultak; éppen szentév volt, az utcán zarándokok tömege, akik közül több százezren tartottak a Szent Péter tér felé. hogy meghallgassák Péter utódát. Ez lett abból a maroknyi keresztény közösségből! Ha néha ügy érezzük is, hogy kevesen vagyunk, tudnunk kell: sokan vagyunk az egész világon, akik az egyházhoz tartozunk.

Az Egyház közösségéhez tartoznak a szentek is – folytatta a püspök. Szent Imre az őt ábrázoló képekkel ellentétben életerős, kisportolt, kiválóan képzett fiatalember volt, akit uralkodónak neveltek, s aki készült is erre a feladatra. Elmélyült imaéletet élt: megértette az Istennel való kapcsolat fontosságát abban a világban, amikor a magyarság nagy része még félig pogány volt. Istent kérdezte imájában, mi az, amit kér tőle. Ezt a választ kapta: ajánld fel nekem a szüzességedet.

Szent Imre megtette ezt a felajánlást. Azt gondolhatnánk, hogy mint jövendő uralkodónak, családalapításra kellett volna gondolnia, akkor nem lett volna annyi trónviszály Szent István halála után. Rövid időre talán valóban meg is oldotta volna ezt a problémát, így viszont évszázadok óta útmutatója lett magyar népünknek.

A szentbeszédet Szulincsák Sándor plébános foglalta össze ukrán nyelven. A szentmise végén Pápai Lajos püspök örömét fejezte ki, hogy részt vehetett ezen az ünnepen, és külön megdicsérte a minist-ránsok szép és összeszedett szolgálatát. Később még elmondta: nagy tisztelet él benne Romzsa Tódor püspök iránt, aki Nagybocskón született. Ő maga is vértanú püspök utóda: Apor Vilmos győri püspököt szovjet katonák ölték meg 1945-ben, amikor a püspökvárba menekült nők védelmére kelt.

Az ünnepi szentmisén az aknaszlatinai Bel Canto énekkar énekelt, akik idén ünneplik fennállásuk 15. évfordulóját.

Enna Borbála