Tíz év egy ember életében nem nagyon sok. Tíz évvel ezelőtt ezekben az órákban nagy izgalommal közeledtem Záhony felé, hogy átjuthatok-e ide az egri érsek úr kiküldetési rendelvényével a Szent Márton-napi búcsúra. Csáti atya hívott meg. Másnap, szombaton együtt gyóntattunk, és vasárnap, 13-án délelőtt 10 órakor volt a nagymise. Előtte szlovák nyelvű mise volt. Péter atya celebrálta.
A szentmisén csak ketten voltunk papok – Csáti atyával -, illetve titokban a hívek között voltak görög katolikus papok is, akikkel aztán a mise után találkoztam a templomon kívül. Azóta sokan meghaltak, így a karnagy úr, az akkori énekkarvezető, Ortutai atya, akivel szintén csak az ebédnél találkoztam. A templomot zsúfolásig megtöltötték az emberek. A gyóntatószéktől alig tudtam előrejönni, az áldoztató rácsot szinte kinyomták. Mindez egy évvel a nagy változások előtt volt. De itt a templomban már megszűntek a határok.
Szent Márton ugyanis országokat összekötő szent. Pannóniában született, Itáliában volt fiatal katona, tanuló, Galliában lett püspök, ott is halt meg, és ma is mindenütt tisztelik.
Pannónia örvend, hogy ott született e hitvalló, Itália ujjong, hogy, mint ifjú, ott növekedett, és Gallia, hogy ott volt püspök. Magyarországon a legtiszteltebb szentek közé tartozott. Szinte nincs más olyan szent, aki templomával több városnak vagy falunak lett volna névadója, mint Szent Márton. Itália első kolostorainak védőszentje. De ma is kell, hogy összekösse a különböző nyelvű és származású népeket a templomokban, a városokban, a munkahelyeken. Ne az ellentét legyen meg, hanem az egybetartozás szent tudata.
De Szent Márton nemcsak a különböző országok híveit köti össze, hanem a különböző korú embereket is.
A fiatalok és gyermekek példaképe. Szülei pogányok, hisz épphogy csak megszűnt az üldözések kora. Fiuk 12 évesen jelentkezik katekumennek, hittanulónak. Apjának nem tetszik, besoroztatja katonának. Gondolja, majd ott kiverik a fejéből a kereszténységet. De nem ez történt. A katonaiskola befejezése után, mint fiatal katona, Galliában éli át azt az eseményt, amelyet az oltárkép is mutat. Amiens városnál egy didergő koldussal megosztja köpenyét, és éjjel Jézust látja a köpenyben. Ezután azonnal jelentkezik a keresztségre.
Példája lehet a mostani fiataloknak is – akik nem vallásos családban nőttek fel, de most keresik az igazságot -, hogy bátran merjenek dönteni, és vállalják a fáradságokat is.
Márton nemcsak elméletben fogadja el a kereszténységet, hanem cselekedeteiben, életében is.
Amikor háborúra kerül sor, elbocsátását kéri a katonaságból. Hiába a kitüntetés és a jutalom ígérete, ez nem kell. Amikor pedig gyávának nevezik, azt válaszolja, nem gyáva, mert kész kard, páncél és pajzs nélkül másnap az ellenség vonalán csupán a kereszt jelével és jelvényével keresztülmenni.
Ezzel a bátor elszánásával példaképe lehet minden mai hívőnek is.
Az igaz keresztény tanítást keres. Ezért ment a poitiers-i Szent Hiláriushoz, aki minden eretnekségtől mentesen hirdette a tanítást.
Példája az öregeknek is, hisz még idős korában is elmegy a viszálykodó presbiterek békítésére. Ezt megteszi, de ereje már elhagyja.
A mai embereknek is az igaz keresztény tanítást kell keresniük.
Mindannyiunknak legyen hát ő példaképünk és közbenjárónk!
Bohán Béla SJ:
© Új Hajtás - Egyházmegyei Hatóság, Munkács 2006-2024.
Minden jog fenntartva!