XVI. Benedek pápaságának első éve

XVI. Benedek pápa 2006. április 19-én az általános kihallgatáson ezeket mondta az egybegyűlt híveknek:

„A mai általános kihallgatás kezdetén, amely húsvét örömteli légkörében zajlik, szeretném veletek együtt megköszönni az Úrnak, hogy, miután éppen egy évvel ezelőtt meghívott arra, hogy mint Péter apostol utóda szolgáljam az egyházat, továbbra is támogat nélkülözhetetlen segítségével. Milyen gyorsan múlik az idő! Már eltelt egy év azóta, hogy számomra váratlanul és meglepetésszerűen, a konklávéra összegyűlt bíborosok személyemet választották meg, Isten szolgája, szeretett II. János Pál pápánk utódául. Meghatottan emlékezem vissza arra az első hatásra, ami akkor ért, amikor közvetlenül megválasztásom után megjelentem a Bazilika középső erkélyén, és köszöntöttem az itt, a Szent Péter téren összegyűlt híveket. Mély nyomot hagyott emlékezetemben és szívemben az a találkozás, amelyet annyi más követett, és amely lehetővé tette számomra, hogy megtapasztaljam, mennyire igaz az, amit péteri szolgálatom gyakorlatának ünnepélyes megkezdésekor mondtam: „Élénken érzem annak a tudatát, hogy nem egyedül kell hordoznom azt, amit a valóságban soha nem tudnék egyedül hordozni”. Pótolhatatlan támaszt jelent számomra Isten és a szentek mennyei oltalma, vigaszt nyújt a ti közelségetek, kedves barátaim, akik nem vonjátok meg tőlem türelmetek és szeretetetek ajándékát. Igaz szívből köszönöm mindazoknak, akik különféle módon mellém állnak, közelről vagy távolról, lélekben szeretetükkel és imájukkal követnek. Mindnyájatoktól azt kérem, hogy továbbra is támogassatok, imádkozzatok Istenhez, hogy egyháza szelíd és határozott pásztora lehessek.

Andrea Monda olasz katolikus író, újságíró:

Ratzinger pápa olyan pápa, aki „meg tudja mozgatni a világot”. Ez lenne az egyház feladata, amint azt az angol író, Chesterton állította, szemére vetve az egyháznak, hogy nem halad a korral. A világ nem mozdul, ha az egyház nem mozgatja – mondta Chesterton, akit egyébként nagyra becsül a német pápa.

A Deus caritas est kezdetű enciklika alapvető dokumentum, mint ahogy ennek a pápaságnak az első éve is az „alapvetőség jegyében” telt. Ez a szeretetről, eros-ról és agapéról szóló enciklika egy csapásra és végleg megdöntötte a média által konstruált pápaképet, amely német páncéloshoz kívánta hasonlítani XVI. Benedeket, az ortodoxia szigorú őrzőjének állítva be őt. Valójában azonban egy olyan nyílt, kedves, komoly és szigorú, de mindig szelíd és befogadó pápát ismerünk meg, aki szerelmes Krisztusba, és aki át akarja adni a világnak a hitből fakadó örömét.

Camillo Ruini bíboros, a pápa római helynöke, az olasz püspöki kar elnöke:

„Ennek az első évnek a legfontosabb megkülönböztető jegye az öröm és a szeretet hatalma volt, amely azon túl, hogy mély hatást gyakorolt az egyház életére, érdeklődést váltott ki az egész emberiség részéről is. XVI. Benedek nagy teológus és péteri szolgálatának gyakorlása során is felhasználja ezt az adottságát, ez kegyelmi adományainak egyik legjellemzőbb jegye.” A pápa kommunikációs stílusa egyszerű és közvetlen. Kiváló képességekkel rendelkezik ahhoz, hogy olykor rendkívül bonyolult és nehéz kérdésekről is világos és egyszerű módon beszéljen. A pápa a keresztény hit kérdését helyezte korunk figyelmének középpontjába és a híveket arra kérte, hogy váljanak Isten szeretetének tanúivá. Ez ugyanis kulcsfontosságú kérdés ahhoz, hogy a kereszténység képes legyen párbeszédet kialakítani a mai kultúrával. Mindezt rendkívül modern módon teszi, mivel megnyilatkozásaiban mindig nagy tisztelettel van az emberi szabadság iránt.

Ruini bíboros véleménye szerint a pápa nagy aggodalommal szemléli a laikussá váló nyugati társadalmat, amelyből az egyház egyre inkább kiszorul, azaz megszűnik a kereszténység társadalomépítő jellege. „Az államok, a nemzetek és a jogalkotás nem veszik figyelembe Istent” – állítja a pápa. Ruini bíboros számos más szempont mellett érintette még a Deus caritas est enciklika jelentőségét. Konkrétan a pápa Nietzsche ellenvetésére válaszol, aki szerint a kereszténység megmérgezi a szerelem örömét. Még ma is sokan gondolják ezt, anélkül persze, hogy valaha is hallották volna a német filozófus nevét. Ruini bíboros szerint a pápa enciklikájában részletesen és meggyőzően kifejti, hogy ennek éppen az ellenkezője az igaz.

A Magyar Kurír hírei alapján