A ROMAI SZENT PETER BAZILIKA

45

A Szent Péter-székesegyház (Basilica di San Petro in Vaticano) története az evangéliumok világából indul ki: Péter apostolt Nero uralkodása alatt keresztre feszítették, és sírja hamarosan búcsújáróhely lett. Nagy Constantinus császár bazilikát építtetett a sír fölé, amelyet I. Szent Szilveszter pápa 326-ban szentelt fel. A mozaikokkal, szobrokkal, falfestményekkel gazdagon ékesített nagy templom – noha sem tűz, sem földrengés nem rongálta meg – a XV. században már annyira omlataggá vált, hogy lebontásának gondolatával állandóan foglalkoztak, de ezt csak a nagyon határozott, erélyes II. Gyula pápa merte elrendelni. A pápa egyben megbízta Braman-tét, tervezzen új, a helyhez méltó, méreteiben mindent felülmúló székesegyházat. Bramante 1506-ban kezdett hozzá a tervek készítéséhez és egyben az építkezéshez, azt azonban csak 120 évvel később fejezték be (belső díszítése még ekkor sem zárult le). Bramante, Rafaello, az ifjabb Sangallo, Michelangelo, majd Vignola, Fontana, Maderna művészetük legjavát adták, hogy tökéletes épületet alkossanak; II. Gyulától a templomot felszentelő VIII. Orbánig húsz pápa uralkodása alatt dolgoztak az óriási dómon.
A Szent Péter-székesegyházat 1626. november 16-án, 1300 évvel az első bazilika felszentelésének napja után szentelte fel VIII. Orbán pápa.
A bazilika háromhajós, latin kereszt alakú, a kereszthajó metszésében kupola emelkedik a magasba. A főhajó hossza 186,3 m, magassága 45 m, a kupola tetejéig 119 m. A templombelső alapterülete 15160 négyzetméter, mintegy 60000 ember kényelmesen elfér benne. 44 oltárt helyeztek el a székesegyházban, amely még nyolc kisebb kupolán át kapja a nappali világítást, nyolcszáznál több téglából, márványból s bronzból készült oszlop tartja a párkányzatot.

Kétezerre ismét régi fényében tündököl majd a Szent Péter BAZILIKA

Vatikán: Kétezerben a Szent Péter bazilika tündöklő szépségében fogadja majd a szentévre Rómába érkező 24 millió zarándokot. A világ egyik leghíresebb temploma körül egy éve folynak a restaurálási munkák. Erről tartottak sajtótájékoztatót a napokban a Vatikánban. Az eddigi eredményekről a bazilikát karbantartó Szent Péter üzem és a tudományos-technológiai minőséget felügyelő ENI, a nagy olasz állami kőolajvállalat felelősei számoltak be. A Szent Péter bazilikát utoljára tíz évvel ezelőtt restaurálták. A mostani felújítás célját Noé bíboros, a Szent Péter üzem elnöke fogalmazta meg: a bazilika visszakapja monumentális egyszerűségét és ugyanakkor ünnepélyességét, ami mindig egyik fő jellemzője volt az épületnek. Az ENI részéről Franco Bernabé ügyvezető igazgató közölte: a bazilika homlokzatának 6000 négyzetméteréről aprólékos kartográfiai felmérést végeztek. Feltérképezték és osztályozták a burkolat felületének sérüléseit, és a legmodernebb technológiák igénybevételével, magasfrekvenciájú radar készülékekkel másfél méter mélységben meg tudják majd vizsgálni a kövezet belső részét. Megfelelő tesztelés után a restauráláshoz a JOS- technológiát választották, amelynek lényege, hogy levegő, ártalmatlan tisztítószerek és víz keverékéből álló sugár alkalmazásával tisztítja meg a felületet. Többször is felmérték továbbá a bazilika légszennyezettségét, és adatbankot létesítettek, amely minden restaurálással kapcsolatos dokumentációt gondosan megőriz.

VR/MK