Citeaux: A ciszterci rend szombaton ünnepelte a citeaux-i apátság fennállásának 90. évfordulóját. 1098. március 21-én Róbert de Molesmes bencés szerzetes új kolostort alapított 20 társával, akik a maga eredeti tisztaságában akarták megélni Szent Benedek Reguláját. Egy Cistercium nevű helységben telepedtek le. A Burgundiában, Díjon közelében lévő apátságba több ezer vendég érkezett a centenáris ünnepség alkalmából. Jelen volt többek között P. Maur Esteva általános apát és a ciszterci rend szigorú obszerváns ága, a trappista rend általános apátja, P. Bernar-do Olivera. Egy közösen kiadott nyilatkozatban kifejezték akaratukat: a szétvált ciszterci és trappista rend ismét közeledni kíván egymáshoz. „Megtapasztaltuk ugyanis, hogy a közöttünk lévő különbségeknek nem feltétlenül kell váláshoz vezetnie” – írja a nyilatkozat, amelyet rendi vezetők és képviselők közösen fogalmaztak. A jövőben mindkét oldalon bizottságokat hoznak létre, hogy a közeledés gyakorlati és jogi módjait kimunkálják. Az ünnepi szentmise a kolostor frissen renovált templomának első miséje volt. VR/KAP/MK
A 900 éves ciszterci rendről
Ma a ciszterci rendbe és annak trappista ágába világszerte körülbelül 4000 férfi és 2900 női szerzetes tartozik. 47 országban több, mint 300 kolostort számlálnak.
Magyarországon a ciszterci rend legjelentősebb monostorait az Árpád-házi királyok alapították, elsők között II. Géza és III. Béla. II. Géza 1142: Cikádoron, III. Béla 1179: Egresen, 1182: Zircen, 1184: Pilisen és Szentgotthárdon, 1191-ben Pász-tón. A tatárjárásig a rend virágzott Magyarországon, és azután több monostorban is helyreállt az élet. A XVI. század közepére a török előnyomulás és a reformáció hatásaként hosszú időre visszaesett a rend élete. A XIX. század elején, 1814-ben a Zircen lévő kolostor önállósult, és 1850-ig a folyamatosan erősödő magyarországi ciszterci élet központja lett. 1946-50 között Borsodpusztán a szigorúbb ciszterci életforma követői a Regina Pacis Priortusban éltek. A szemlélődő életforma mellett a rend a XVIII. századtól iskolákat is indított. A ciszterci rend női ága Magyarországon a II. világháború után éledt újjá. 1946. IX. 29-én a veszprémi püspök megerősítette a Regina Mundi kolostort, és ez év decemberében az első 8 nővér fogadalmat is tett. 1948-ban 10 apáca, 5 novícia és 3 jelölt élt a kolostorban. A rend 1950-es feloszlatását egyedül a Regina Mundi Érdre költözött apácái élték túl. Miután 1989. augusztus 30-án kihirdették az 1989/17. sz. törvényerejű rendeletet, amely újra lehetővé tette a szerzetesrendek működését hazánkban, a ciszterci rend is újraéledt. A rend hazai központja továbbra is Zirc, a férfiközösségek házainak száma 6, a női közösségek közül él az érdi Regina Mundi kolostor, és Kismaroson 2 közösség. (A Vigilia 1997/9. számában közzétett adatok).
MK