ÍGY FOGADTAK EL AZ ABORTUSZTÖRVÉNYT AMERIKÁBAN

55

A történet elbeszélője Dr. Bernhard Nathanson, aki alapító tagja volt annak az akciócsoportnak, amely az abortusz legalizálásáért küzdött Amerikában. Később ő lett az első – és majd a legnagyobb – abortuszklinika alapítója és igazgatója. ő maga 75 ezer abortuszért felelős. Elmondása szerint életében akkor következett be a fordulat, amikor egy általa végzett abortuszt (a terhesség harmadik hónapjában) egy ultra-rövidhullámú kamerával lefilmeztek. Ahogy a kész felvételeket megnézte, teljesen átalakult, és megesküdött, hogy soha többé nem végez abortuszt. Azóta az életvédelem egyik fő szószólója. így beszéli el, hogyan sikerült elérni, hogy az abortuszt törvényesítsék az Egyesült Államokban (beszédét rövidítve közöljük):
„Mikor megalakítottuk az abortusz jogáért harcoló politikai akciócsoportot, nagyon kevesen voltunk. Tudtuk, hogy az amerikai társadalom 95,5%-a ellenzi az abortusz legalizálását. Ennek ellenére sikerült elérnünk, hogy két éven belül New York államban, röviddel ezután pedig Amerika-szerte törvényessé vált az abortusz.
Hogyan sikerült ezt elérnünk? Mielőtt a módszerekről beszélnék, kérem, nagyon jegyezzék meg őket, mert minden nyugati országban hasonló módszereket alkalmaztak és használnak továbbra is.
Legfőképpen a számok meghamisítása és a nagy nyilvánosság e hamisított számok által történő meggyőzése volt a módszerük. Először elhitettük az emberekkel a médián keresztül, hogy az amerikaiak 50-60%-a az abortusz legalizálása mellett van. Senki sem szeret a kisebbséghez tartozni, és miután jó sokáig sulykoltuk ezt a számot, úgy működött, mint egy önmagát beteljesítő jóslat.
Azt is tudtuk, hogy, ha a helyzetet megfelelően dramatizáljuk, sikerül szimpátiát ébreszteni törekvéseink iránt. Tudtuk, hogy – még a legalizálás bevezetésének ideje előtt – évente mintegy 10 ezer illegális abortuszt végeznek Amerikában. Mi azt mondtuk, hogy egymilliót. Tudtuk, hogy évente 200-250 nő hal meg az illegális abortusz következményeként. Mi azt mondtuk, hogy 10 ezer. A tízezer nő, akinek azért kell meghalnia, mert nem végezhetik el rajtuk hivatalosan a magzatelhajtást, jó eszköznek bizonyult arra, hogy a társadalom nagy részét mellénk állítsa. Azt hangoztattuk, hogy ha nem engedélyeznék az abortuszt, ugyanannyit végeznének, csak éppen illegálisan, veszélyes körülmények között. Ez persze nem igaz: elég összehasonlítani az abban az időben elvégzett évi tízezer illegális abortuszt a ma évente legális több, mint másfél millióval.”

A HÁBORÚK ÁLDOZATAINAK 90 SZÁZALÉKA NŐ VAGY GYERMEK

New York: Június 4-én tartották a háborús területen élő gyermekek világnapját. Az esemény kapcsán az ENSZ drámai adatokat tett közzé: 1987-től napjainkig kétmillió gyermek halt meg a háborúk következtében, és hatmillió szerzett életre szóló sebeket. Rengetegen szereztek lelki, pszichikai sérüléseket: közéjük tartoznak az árvák, mindazok, akik szemtanúi voltak szüleik, testvéreik halálának, és elveszítették mindenüket: otthonukat, játékaikat, könyveiket, emlékeiket. Az utóbbi években egyre több az olyan háború, amely egy adott ország határain belül zajlik. Az ENSZ, valamint más nemzetközi, illetve nem kormányzati szervezetek képtelenek arra, hogy megvédjék a polgári lakosság humanitárius jogait, sőt legtöbbször a sebesültek megmentése, vagy a segélyek helyszínre szállítása is igen magas kockázattal jár. A háborúk áldozatainak 90 százaléka nő vagy gyermek. Az ENSZ Főbiztossága által felkarolt 22 millió menekült 80 százalékát is ők alkotják.
Napjainkban a világ különböző részein 30 háború zajlik. Az erőszak erőszakot szül: elkövetője minden bizonnyal élete végéig hordozza tettének következményeit, az életben maradt áldozat pedig legtöbb esetben később maga is követ el erőszakot. Egy Európához közeli példa Algériáé, ahol a kormányzati erők és az iszlám integralisták vívják élet-halál harcukat.
Erről az algériai Caritas felelőse, Denise Gonzales nyilatkozott a Vatikáni
Rádiónak. Elmondta, hogy az algériai terroristák azzal az elképesztő belső meggyőződéssel gyilkolják meg a gyermekeket, hogy jót tesznek, hiszen gyökereiben fojtják meg az alapvetően gonosznak tartott társadalmat. Az afrikai országban minden áldozatra hét másik jut, aki tanúja volt édesanyja, iskola vagy játszótársa meggyilkolásának. Több ezerre tehető az ily módon örökre traumatizált gyermekek száma. Az a gyermek, aki kiskorában erőszakot szenvedett el, nehezteléssel a szívében nő fel, és később sokszor ő maga is gyilkossá válik. A bosszúállás láncreakciója így kérlelhetetlenül tovább gyűrűzik A kihívás e téren Algériában valóban rettenetes – mondotta az algériai Caritas felelőse, Denise Gonzales.
VR/MK