PAPSZENTELÉS UNGVÁRON

93

Az ungvári Szent György-templom június 27-én zsúfolásig megtelt. Itt került sor Szulincsák Sándor diakónussá és Jaczkó József áldozópappá való szentelésére. Azért is nagy jelentőségű ez az esemény, mert az ungvári templomban évtizedek óta nem szenteltek áldozópapot.
1990-ben Seregély István érsek úr Kárpátaljára látogatott. Az illetékes hatóságokkal történt tárgyalásainak eredményeként vált lehetővé, hogy kárpátaljai fiatalok Magyarországon végezhessék teológiai tanulmányaikat. Ekkor ajánlotta föl az érsek úr azok számára, akik papi hivatást éreznek, hogy számukra ingyenesen biztosítja az Egri Hittudományi Főiskolán a felkészülés lehetőségét.
Így kezdhette meg tanulmányait Jaczkó József 1991 őszén.

Papi hivatása folyamatosan bontakozott ki. Szüleinek hite, a szeretetteljes családi légkör segített neki felismerni Isten irántunk való szeretetét, jóságát. Elmondása szerint, amint egyre többet megtapasztalt ebből, úgy alakult ki benne a vágy, hogy erről ő is tanúskodjon az emberek között szavaival, tetteivel, egész életével.
József atya szeretné az embereket Istenhez vezetni, megismertetni velük, hogy Krisztus a mi igazi kincsünk, életünk célja és hűséges társa. Mint közvetítő, szeretné Isten igéjét hirdetve, a mindnyájunk szívében lakozó Jézust megmutatva meghívni a rábízottakat Isten követésére.
Ugyanakkor tudatában van saját gyöngeségének is, de mint említette, a szemináriumban eltöltött esztendők során ráébredt, hogy ezeket nem letagadnia kell. hanem elismerni, hiszen mindnyájunknak vannak hibái, de ha bizalmunkat Isten irgalmas szeretetébe helyezzük, akkor ráébredünk arra, hogy Ő a mi igazi menedékünk, biztonságunk és erőnk. Isten megtanít arra, hogy gyöngeségünkben is Ő rejtőzik, s ez a hitben való növekedéshez vezethet. „Az Ő hűségébe és jóságába vetett bizalommal készültem szentelésemre – mondja József atya és készülök lelkipásztori munkámra is. Szeretném minden embernek ugyanazt a megfeszített Krisztust hirdetni. Egyetlen vágyam, hogy amit teszek, az Ő szemében kedves legyen, és így életemmel az emberek javát és Isten dicsőségét szolgáljam.”
Másnap, június 28-án a sok-sok hívő részvételével József atya bemutatta első szentmiséjét, hálát adva a mindenható Istennek és mindazoknak, akik a szentelési oltárhoz segítették. Mi pedig, a hívek sokaságával együtt kértük Szűz Máriát, égi édesanyánkat, hogy most felszentelt papunk szívét töltse el örömmel, növelje benne a szeretetet és reménységet.

A szentmise végén mindannyian részesültünk az elsőmisés papi áldásban. Hitünkben megerősödve, boldogsággal a szívünkben-lelkünkben tértünk haza otthonainkba.

Czurkó Zsuzsanna, Ungvár