A kereszt – áldás vagy átok?

Ez volt a témája annak a lelkigyakorlatnak, amit Antal püspök atya tartott május 11-13. között Szinyákon a lelkigyakorlatos házban. A lelkigyakorlaton részt vevő mintegy hatvan fő az egyházmegye különböző részeiről érkezett, Ungvártól egészen Aknaszlatináig. Antal atya nagyon gazdag és mély tanítást adott nekünk.

Megérkezésünk után nem sokkal keresztutat jártunk a templomban, ezt követően a program a lelkigyakorlatos házban folytatódott. Az előadások alatt a püspök atya levetítette nekünk James Caviezel tanúságtételét, aki a Passió című filmben Jézust alakította, láthattuk és hallhattuk Gianna Jessen abortusztúlélő erőteljes, ám gyűlölet nélküli vallomását, valamint Nick Vujicic tanúságtételét, aki karok és lábak nélkül született. Többek között az ő életükön keresztül mutatta be nekünk a püspök atya a Kereszt titkát: hogyan élik meg mások a keresztet átokként vagy áldásként – és hogyan élem meg én?

A lelkigyakorlatot teljesen átadni lehetetlen. Így én csak néhány dolgot szeretnék kiemelni és megosztani, ami bennem a legjobban megmaradt.

„Öleljük át a keresztünket”. Olvassuk és imádkozzuk gyakran a 22. zsoltárt – ezt imádkozta Jézus a kereszten. Amikor a rózsafüzért mondjuk, azoknál a szavaknál, hogy „aki érettünk”, gondoljuk hozzá: érettem, miattam.

A lelkigyakorlat alatt nemcsak feltöltődtünk, hanem meg is tisztulhattunk, mivel volt lehetőség szentgyónásra is. A püspök atya mellett felutaztak Munkácsról gyóntatni Snep Román és Janig Péter atyák is.

Szombat délután az öröm útját jártuk: a templomkertben található Pio atya-szobortól indultunk felfelé, s a 14. állomás az óriási feszület és a Mária-szobor mellett ért véget. Itt elénekeltük a Boldogasszony, Anyánk kezdetű éneket, kérve Szűzanyánk közbenjárását életünkre, országunkra. Nagy kegyelemként éltük meg az egész éjszakai szentségimádást. A fórumbeszélgetés alatt erőt meríthettünk a résztvevők tanúságtételéből, hogy ki-ki el tudja fogadni a keresztjét, és megérteni, hogy a kereszt mindannyiunk életében áldás, és nem átok.

Hálát adok a Jóistennek, amiért megengedte, hogy ott lehessek a lelkigyakorlaton. Hálát adok minden résztvevőért, a sok régi ismerősért, és azokért, akiket most ismerhettem meg. S végül, de nem utolsó sorban Antal püspök atyáért, hogy életpéldájával mutatja nekünk, hogyan kell elfogadni a kereszteket, amiket kapunk. Áldja és őrizze őt az Úr!

Adja az Úr, hogy még sok ilyen és hasonló lelkigyakorlatra kerüljön sor egyházmegyénk lelkigyakorlatos házaiban. S biztatni szeretnék mindenkit: aki csak teheti, vegyen részt lelkigyakorlaton; erőt és sok kegyelmet lehet kapni általa. Számomra egy-egy lelkigyakorlat mindig ajándék és titok.

Szviscsu Marina, Nagyszőlős