Imaoldal

A betlehemi jászol az egyszerűség, a szegénység és az alázatosság tanúsága. A mai társadalom ezeket az erényeket gyakran gyengeségnek, az emberi személyiség megalázásának tekinti. Pedig Isten Fia teljesen kiüresítette magát értünk, hogy velünk együtt haladjon és megváltson minket.
Boldog II. János Pál pápa

Krisztus születik, dicsőítsétek!
Krisztus a mennyből jön, elébe menjetek!
Krisztus a földön van, keljetek fel!
Nazianszi Szent Gergely

Szegénység, alázat, nyomorúság, megvetés veszi körül a testet öltött Igét. De mi a minket körülvevő sötétségből egy dolgot értünk, egy hangot hallunk, egy csodálatos igazságot érzékelünk: mindezt szeretetből tetted, és csak a szeretethez hívsz bennünket, csak a szeretetről beszélsz nekünk, csak a szeretet próbái elé állítasz minket.
A Gyermek Jézus legyen a csillag, aki átvezet téged az élet pusztaságán.
Pió atya

Szentséges Szűz Mária, Isten Anyja,
Te ajándékoztad a világnak
az igaz világosságot,
Jézust, a Te Fiadat – Isten Fiát.
Te teljesen ráhagyatkoztál
Isten meghívására,
s így a jóság forrásává lettél,
mely Istenből fakad.
Mutasd meg nekünk Jézust. Vezess minket Őhozzá.
Taníts meg minket megismerni és szeretni Őt,
hogy mi magunk is
valóban szerető emberek
és az élő víz forrásai lehessünk
egy szomjazó világban.
XVI. Benedek pápa: Az Isten szeretet kezdetű enciklikából.

„… Mennyi öröm és mélység van a karácsonyban!… Mi a jele? A címere? Nap? Medve? Egyszarvú? Pávatoll? Szív? – nem; pólyákba takart, jászolba fektetett gyermek. Tehát? Szegény gyermek. Bámulatosan szegény gyermek. Hoc vobis signum (és ez lesz a jel nektek). Tehát nem jel által ismerjük meg az égen; villám vagy lángba borult ég vagy földön a tenger zúgása, virágok nyílása, harmóniák a létben. – Nem, a szegény gyermek. Azok a jelek nagyok, szépek, bámulatosak: ez a jel az Isten emberségének jele, szívünkbe nyúl. Az emberi érzés útjaira állít; az alázatos, igénytelen, őszinte, jó érzés ösvényeire; mint gyermek jön felénk, hogy azon kezdjük, amit a gyermek inspirál, amit az hoz, amit az kelt bennünk. Mily gyönge, mily gyönge ez a Megváltó… De benne az Isten ereje. Ez az erő úgy hat, mint az erjesztő, mint a plazma. Kicsiny szemre, de belül konstruál, belülről alakít kifelé. S tényleg, hogy állította meg, vagyis inkább, hogy fordította meg a világ folyását! Krisztusi mű.
Embert gyúrt át, hódított meg! Odaadás lett viszonzása. Pál, Ágoston, Ferenc… S pihenjetek meg itt. Ő megnyugtat… Betlehemes fiúk, csilingelő szánok, csillogó hópelyhek, zöld fenyőágak, gyermekboldogságnak aranyos világa, szent karácsonyeste, légy áldva, légy áldva!

Lehet, hogy valaki úgy érzi, hogy rászakad az ég, vagy neki tulajdonképpen nincs senkije, kollektív magányban él, beteg s már sírni és szólni sem tud, vagy nem is érdemes. Lehet, hogy majd megszakad a szíve, és semmitől nem fél úgy, mint a karácsonytól, amin mégis túl kell esnie… Ám ő is átélheti, hogy Valaki csöndesen megáll a betegágya vagy a széke mellett, és azt mondja:
„Bárhogy is érzed magad: én mégis hozzád, érted jöttem, és úgy szeretlek, ahogy csak Isten tud szeretni. Kisgyermekké lettem érted, keresztre mentem érted, és a kenyér és a bor színe alatt – majd tied leszek egészen! Ölelj magadhoz, és mosolyogj vissza rám!”

Krisztus született értünk, jöjjetek, imádjuk!
Hozzád jövünk ezen az ünnepi napon,
Betlehem édes gyermeke,
aki megszületvén elrejtetted istenségedet,
hogy osztozz a mi törékeny emberi természetünkben.
A hit világánál felismerjünk téged,
mint igaz Istent, aki megtestesült értünk.
Te vagy az ember egyetlen Megváltója!

Tudjuk, a három királyok térdre hullottak a kisded előtt. S azóta, kétezer év óta tart e hullám, e térdhajtás. E nélkül… én magam se ereszkedtem volna soha térdre. Mert a megtestesült Isten is maga a térdre ereszkedett Isten. A megtestesült Istennel csak alázatban találkozunk. A mindenségnek az alázat a legfőbb morális formája.

…Nézem a szűk szegényes jászolban… a földre szállt Istent! Emberek között, ezer hitványság, bűnük, gonoszságuk, lázadásuk, butaságuk között a szent, a fölséges, az egyetlen Istent! Annyi emberi támadás között nézem Őt, a mindenség bíráját… Aki előtt végül is leborul az ember, az angyal, az ördög is… Reá tekintek, hogy megismerjem „mi a szélesség, a hosszúság, a magasság és a mélység”.