TAIZÉI TALÁLKOZÓ KECSKEMETEN

    Idén, április 25-én Kecskeméten volt megrendezve a Taizéi Ifjúsági Találkozó. Mindnyájunk örömére a kárpátaljai fiatalokat is meghívták. Kodály Zoltán szülővárosába délután 5 órakor érkeztünk. Helybéli fiatalok vártak minket, hogy úti célunk helyéhez kísérjenek. Nem sokkal később családoknál szállásoltak el minket. Este hétkor volt az első imaóra, melyet kereszthódolat kísért. Majd mindenki visszatért a szállására. A következő napunk imaórával kezdődött. Majd ezt követte a bibliai bevezető. Nem sokkal később pedig elkezdődött a kiscsoportos beszélgetés.
    Fél egykor került sor a déli imaórára, melyen nagyon sokan vettek részt. Mindenki együtt énekelt a csodálatos hangú énekkarral. Majd a tízperces csendben némán könyöröghettünk az Úrhoz. Hódolattal néztünk fel az ott lévő ikonokra, amelyek még szebbé varázsolták az így is gyönyörű Nagytemplomot. Később ebédosztás volt a főtéren. Majd gyalog indultunk el a Bolyai Gimnáziumba. Ott került sor a bibliai bevezetőre, majd a kiscsoportos beszélgetésre. Később a tornateremben részt vettünk a fórumon, melyen a csoportunk vezetője beszélt az otthonunkról és az itt élő keresztény közösségről.
    Jóleső érzéssel töltött el mindnyájunkat az az öröm, amellyel itt fogadtak minket. Később megvacsoráztunk, és visszatértünk a Nagytemplomba, hogy részt vehessünk az esti imaórán. Másnap mindenki, azzal a családdal, amely befogadta, részt vett a vasárnapi szentmisén. Ezt szabadprogram követte. Később különböző rendezvényeken vettünk részt. Délben a vendégeknek régiónkénti találkozók voltak rendezve. Velünk Donagh testvér beszélgetett. Itt mindenki elmondhatta, milyen városból vagy faluból érkezett. Bemutattuk a közösségünket, meséltünk az otthonunkról. Sajnos, korán el kellett búcsúznunk, mert néhányunknak már akkor vissza kellett utaznia. Később elfogyasztottuk az ebédünket a vendéglátó családoknál. Majd részt vettünk a befejező imaórán. Másnap reggel indultunk vissza Kárpátaljára. Mindnyájan boldogok vagyunk, hogy részt vehettünk ezen a találkozón. Hálásak vagyunk a befogadó családoknak, akik olyan nagy örömmel és féltő szeretettel vettek körül minket. Köszönjük, hogy eljuthattunk erre a találkozóra, melyen megerősíthettük hitünket, megtanultunk jobban odafigyelni a másikra, hogy megtapasztalhattuk az igazi szeretetet.

„Most megmarad a hit, remény, szeretet.
Ez a három,
De köztük a legnagyobb a szeretet.
Törekedjetek a szeretetre!” (1 Kor 13-14.)

Halmai Éva
 Tiszaújlak