Az idei karácsony különösen sok csodával, áldással, emlékezetes élményekkel ajándékozott meg minket. Jólesik ezekre visszagondolni. Az utóbbi években egy felnőtt betlehemes csapattal köszöntöttük a családokat, aminek nagy sikere volt. Idén úgy terveztük, hogy a gyerekekkel látogatunk meg olyan idős embereket, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak eljönni a templomba. És nem gyűjtünk, hanem adunk! Azért, hogy meghitt, ünnepi hangulatot teremtsünk nekik. Érezzék ők is, hogy gondolunk rájuk, hogy a közösségünkhöz tartoznak.
Így hát elindult a felkészülés. Már az elejétől nagy volt az összefogás, mindenki igyekezett hozzájárulni valamivel ahhoz, hogy minél jobban sikerüljön az akció. Valaki régi könyveket szerzett – ezekből született a „forgatókönyv” egy oláhfalvi betlehemes játék alapján, régi énekekkel. Hozták a betlehemet, jelmezeket, kiegészítőket. A hittantvezetők segítségével szuper csapatot toboroztunk össze. Bár esős, szeles volt a december, és még tartott az iskola, hajnalban pedig roráté volt, a gyerekek mégis kitartóan jöttek a próbákra, ahol a gyakorlás mellett volt azért bőven játék és kacagás is. És a szülők támogatása is nagyon fontos volt!
A gyerekek készítettek kis kézműves ajándékokat is. Mennyi szív, igyekezet volt ezekben az alkotásokban!
És eljött a nagy nap – Karácsony ünnepe. December 25-én délután elindultunk. A huszár köszöntötte a házigazdákat, búcsúzáskor pedig szórta a jókívánságokat. Csodálatos Máriánknak sok ének jutott, és szépen, átéléssel jelenítette meg a Szűzanyát minden házban. Két angyalkánk csengőszóval, örömmel vitte a jó hírt mindenkinek. A pásztorok, és persze köztük az öreg, vidáman, teljes szívből köszöntötték a kis Jézust házról házra.
Nem volt könnyű, sok cím volt a listánkon, és minden gyerek családja előtt is szerepeltek, de nagy élmény volt ez! És a meglepett, meghatódott szemeket, a sok örömkönnyet, a hálás emberek áldásait sose fogjuk elfelejteni!
Több anyuka mondta, hogy bár nagyon fáradt volt a gyerek, amikor hazaért, de nagyon büszke rá. Nemeslelkű, csodás gyermekeink vannak!
Hála a gondos szülőknek, családoknak! És szóljon mindezért továbbra is „Dicsőség mennyben az Istennek!”
Kovács Marianna, Nagyszőlős