„… az Úr …. megszabadítani csak akkor fog benneteket, amikor visszatértek az Ő törvényéhez, s egymás szeretetében, egymás támogatásában nemzetté váltok újra. Lélekben tiszta, jellemben erős, szeretetben tántoríthatatlan, s az Úr törvényének tudásában
bölcs és engedelmes nemzetté, kikben önmagára ismerhet újra a Teremtő Atya. A szeretet ereje mindenekre képes, de a szeretet hiánya képtelenné teszi a legjobb szándékot is.”
Valamennyien adventi vágyakozást hordozunk magunkban, mert a fészekből kiesett madárként kiált lelkünk Isten után.
A zárkózott testvér imája
Jézusom, áldj meg engem, és gondolj rám,
mert egyedül vagyok.
A szívem összezsugorodott a kemény szívektől.
Bezárult, mert elhitte
a gonosz játékait a világban.
Áldj meg engem.
Körülnéztem és láttam,
hogy nem vagyok egyedül.
Körülnéztem és észrevettem,
hogy másoknak is összeszorult a szíve.
Körülnéztem és megdöbbentem
a szeretetre éhes szemektől.
Magamat láttam bennük,
testvéreket gyűjtöttem magam köré.
Testvéreket,
akikkel szeretetből formáljuk egymást.
Nem indulatok, hanem az igazság által.
Összekapcsoljuk életünket,
felelősek vagyunk egymásért.
Egymás szíveinek orvosai vagyunk,
sérüléseinket bekötözve
már tudunk adakozni szeretetedből.
Áldj meg engem, Uram,
hogy büszkeségemet elfelejtve
meg tudjam tenni az első lépéseket
a körülöttem élők felé.
Ámen
Tisztítsátok meg lelketeket az igazságnak engedelmeskedve, a nem színlelt testvéri szeretetben. Figyelmesebben, szívből szeressétek egymást, újjászületve nem romlandó, hanem romolhatatlan magból Isten élő és örökké megmaradó igéje által…
A gyermeki hit, ártatlanság, tisztaság, jóság és bizalom mindig győz a leghatalmasabb gonoszság felett is. A gyermek Jézusban is ez a világot legyőző tisztaság, jóság, hit és szeretet jött el közénk utolérhetetlen nagyságban.
Tékozló fiú, aki ott vagy a mennyben,
fiú, akit megmentett a bizalom,
aki ezer meg ezer tékozlónak
vagy példaképe,
fiatalember, akit megborzasztott
a messzeség, a bűn üressége,
a szülői ház fájó hiánya,
segíts,
hogy ebben a félelmetes éjszakában
tudjak imádkozni a tékozló szülőkért,
akiknek az a bűnük,
hogy kiforgatják Jézus példabeszédét,
kitörlik lelkükből az örök Atya képét.
Szüntelenül imádkozom
a tékozló fiú bátyjának megtéréséért.
Folyton a fülembe cseng
a rettenetes figyelmeztetés:
„Az első felébredt bűnéből.
És a második mikor riad fel –
az erényességéből?
Dom Helder Camara, brazil érsek
A földön még nem volt soha senki, s nem is lesz soha senki, aki olyan mélyre süllyedt volna, hogy el ne érhesse Isten végtelen szeretete. Nincs jogod arra, hogy ne szeress és ne bízzál ott, ahol Isten szeret és bízik.
Nincs az a mélység,
melyben Isten észre ne venné összekulcsolt kezünket,
és nincs az a lárma, melyből ő
ki ne hallaná
kereső szavunkat!
Újra kezdeni mindent e világon, –
megteremteni, ami nincs sehol,
de itt van mindnyájunkban mégis, belőlünk sürgetve dalol,
újra hiteti, hogy eljön valami, valamikor, valahol…
A boldogság, amely nincs másutt, mint a szeretetben,
nem abban áll elsősorban, hogy engem szeretnek,
hanem abban, hogy nekem van kit szeretnem.
Ez a lelke a szeretetnek.
Sík Sándor
Valamennyien adventi vágyakozást hordozunk magunkban, mert a fészekből kiesett madárként kiált lelkünk Isten után.
A zárkózott testvér imája
Jézusom, áldj meg engem, és gondolj rám,
mert egyedül vagyok.
A szívem összezsugorodott a kemény szívektől.
Bezárult, mert elhitte
a gonosz játékait a világban.
Áldj meg engem.
Körülnéztem és láttam,
hogy nem vagyok egyedül.
Körülnéztem és észrevettem,
hogy másoknak is összeszorult a szíve.
Körülnéztem és megdöbbentem
a szeretetre éhes szemektől.
Magamat láttam bennük,
testvéreket gyűjtöttem magam köré.
Testvéreket,
akikkel szeretetből formáljuk egymást.
Nem indulatok, hanem az igazság által.
Összekapcsoljuk életünket,
felelősek vagyunk egymásért.
Egymás szíveinek orvosai vagyunk,
sérüléseinket bekötözve
már tudunk adakozni szeretetedből.
Áldj meg engem, Uram,
hogy büszkeségemet elfelejtve
meg tudjam tenni az első lépéseket
a körülöttem élők felé.
Ámen
Tisztítsátok meg lelketeket az igazságnak engedelmeskedve, a nem színlelt testvéri szeretetben. Figyelmesebben, szívből szeressétek egymást, újjászületve nem romlandó, hanem romolhatatlan magból Isten élő és örökké megmaradó igéje által…
A gyermeki hit, ártatlanság, tisztaság, jóság és bizalom mindig győz a leghatalmasabb gonoszság felett is. A gyermek Jézusban is ez a világot legyőző tisztaság, jóság, hit és szeretet jött el közénk utolérhetetlen nagyságban.
Tékozló fiú, aki ott vagy a mennyben,
fiú, akit megmentett a bizalom,
aki ezer meg ezer tékozlónak
vagy példaképe,
fiatalember, akit megborzasztott
a messzeség, a bűn üressége,
a szülői ház fájó hiánya,
segíts,
hogy ebben a félelmetes éjszakában
tudjak imádkozni a tékozló szülőkért,
akiknek az a bűnük,
hogy kiforgatják Jézus példabeszédét,
kitörlik lelkükből az örök Atya képét.
Szüntelenül imádkozom
a tékozló fiú bátyjának megtéréséért.
Folyton a fülembe cseng
a rettenetes figyelmeztetés:
„Az első felébredt bűnéből.
És a második mikor riad fel –
az erényességéből?
Dom Helder Camara, brazil érsek
A földön még nem volt soha senki, s nem is lesz soha senki, aki olyan mélyre süllyedt volna, hogy el ne érhesse Isten végtelen szeretete. Nincs jogod arra, hogy ne szeress és ne bízzál ott, ahol Isten szeret és bízik.
Nincs az a mélység,
melyben Isten észre ne venné összekulcsolt kezünket,
és nincs az a lárma, melyből ő
ki ne hallaná
kereső szavunkat!
Újra kezdeni mindent e világon, –
megteremteni, ami nincs sehol,
de itt van mindnyájunkban mégis, belőlünk sürgetve dalol,
újra hiteti, hogy eljön valami, valamikor, valahol…
A boldogság, amely nincs másutt, mint a szeretetben,
nem abban áll elsősorban, hogy engem szeretnek,
hanem abban, hogy nekem van kit szeretnem.
Ez a lelke a szeretetnek.
Sík Sándor