A BÖJT

A nagyböjt kezdetén jó újra átgondolni, mit is értünk ezalatt, mit jelent és mit hordoz ez a fogalom számunkra. A böjt erkölcsi indítóokból eredő önmegtagadás, főként érzéki élvezetektől való megtartóztatás. Szoros értelemben ételtől való megtartóztatást jelent. Hármas célt szolgál: a testi vágyak megfékezését, a bűnbánat kifejezését, a lélek felemelését.
Az év minden péntekje böjti nap, Jézus szenvedésére, kereszthalálára emlékeztet. A nagyböjt különösen is az önmegtagadások ideje. Ehhez nyújt segítséget a bencés lelkiségi füzetek sorozatában megjelent könyv, melyet ez az írás ismertet.
A mai kor emberétől távol áll a böjt, a lemondás gondolata. Minden azt sugallja, hogy igyekezzünk minél többet megszerezni, minél többet birtokolni.
A keresztény böjt évezredes hagyományai ma is sokat mondanak mindenki számára.

1. Az ősegyház gyakorlata
Az egyház nem maga találta fel a böjtöt, hanem átvette és továbbfejlesztette a zsidó gyakorlatot, és a görög-római világnak a böjtöléssel kapcsolatos nézeteit.
A zsidók egyrészt úgy értelmezték a böjtölést, mint az Istenhez intézett esdeklő kérést, mint annak jelét, hogy imádságukat komolyan gondolják; másrészt pedig vezeklést és bűnbánati gyakorlatot jelentett.
A kereszténység átvette és átalakítja ezt a gyakorlatot. A heti két böjti nap szerda és péntek mellett korán megjelenik a húsvéti előkészületül szolgáló böjt is. Először 13 napig, majd a IV. századtól 40 napon keresztül. így a böjt a bűnbánat jelévé és az előkészület eszközévé vált. Az előkészület nemcsak a húsvéti előkészületet jelentette, hanem más, nagy alkalmakra is szívesen böjtöltek. Didaché: a keresztelés előtt böjtöljön a keresztelendő, a keresztelő és más személyek.
Az ősegyház számára a böjtölés nem volt magánügy, hanem összefüggött a liturgiával, és rendszerint közösen gyakorolták.

2. A böjt — mint a test és a lélek gyógyszere
Az antik világ böjtölésének egyik oka a démonoktól való félelem, a másik pedig a böjt erősítő hatása volt.
Az ókeresztény atyák is fontosnak tartják a böjt gyógyító hatását. Ami első pillantásra primitív népi gyógymódnak tűnik, azt a mai orvostudomány igazolja. Éppen ezért egyeseknek gyógyító koplalást írnak elő. A test lebontja a felesleges és zavaró sejtállományokat. A böjt hatásos fegyver a szenvedélyek ellen. Aki testét kézben tudja tartani, az könnyebben harcol a szenvedélyek, a kísértés ellen.
A böjthöz szorosan kapcsolódik az imádság. Nem mindegy, hogy a böjt során felszabadult időt mire használja az ember. A böjtölésben megtakarított pénzt sokan a szegényeknek adják.

3. A böjt ma

A böjtölés veszélyeket rejt magában, ha a helyes mérték veszendőbe megy.

a) Az élet tagadása. A lemondás olyan negatív életfelfogáshoz vezet, amelyben már nincs helye az ünnepek megtartásának, ahol a többieket is saját lemondásuk mértékével mérik, és végső soron mindent sajnálnak tőlük.
b) A test tagadása. A böjt beteges koplaláshoz vezet. Az ember elutasítja testét úgy, ahogy Isten megteremtette. így Isten kedvéért Isten ellen fordul. Az egészséges
böjt mindig a test elfogadásával jár.
c) Böjt és félelem. Attól fél, hogy valami ártalmasat eszik. Egészséges táplálkozás kell, de ez nem válhat ideológiává.

Böjtölésünk során elevenítsük fel a hagyományokat, és keressük a megvalósítás mai formáit. A nagyböjt legyen valódi böjt: testtel és lélekkel való böjtölés. Föl kellene eleveníteni a nagyhetet, mint a húsvétra való előkészület idejét. Ezt közösségben lenne jó tenni, mert a megszokott környezetben egyedül böjtölni nehéz. Mindenkinek meg kell találnia a maga számára megvalósítható böjtölési formát.
A böjt nem öncél, hanem a lelki aszkézis jól bevált eszköze, mely az imádsággal és az alamizsnálkodással elvezet az emberekkel szembeni helyes magatartáshoz. A böjt testtel-lélekkel való imádkozás. Megmutatja, hogy jámborságunknak testileg is ki kell fejeződnie. A böjtben testünkkel-lelkünkkel nyújtózunk Isten felé, testünk-kellelkünkkel imádjuk őt.

A Bencés füzetek (Test és lélek imája) alapján:

fr. Imre