A MUNKÁCSI ROMAI KATOLIKUS TEMPLOM RÖVID TÖRTENETE

II. AZ ÚJ TEMPLOM TÖRTÉNETE

    Tekintettel arra, hogy a munkácsi régi templom évszázadokon – 700 éven – át annyi viharnak, küzdelemnek, örömnek és bánatnak néma tanúja volt, és hogy az egész templomból csupán a gótikus stílusban épült szép szentély maradt meg, mint műemlék, felmerült egy gondolat – egy új templom felépítése.
    Ez a nagy terv 1896-ban, Magyarország fennállásának 1000-ik évfordulóján vette kezdetét. Budapesten, az ország szívében és fővárosában ez alkalommal világraszóló kiállítást rendeztek a Városligetben, egyházi, politikai és társadalmi téren az ország minden részében ünnepélyeket tartottak.
    A munkácsi római katolikusok hitközösségét az 1896-ik évben még egy nagy öröm érte, ugyanis gróf Schönborn Ervin kegyúr újév napján egy meleghangú levelet küldött Forgách János préposthoz, a munkácsi plébánoshoz, amelyben jelezte, hogy a milleneumi ünnepségeket, mint kegyúr, azáltal akarja Munkács városára nézve emlékezetessé tenni, hogy az új római katolikus templom építésére 10 ezer koronát adományoz.
    1899 februárjában az egyházmegyei hatóság valamint a beregszászi alispán engedélye alapján Forgách János prépost-plébános megkezdte a nagyarányú gyűjtést az új római katolikus templom felépítésére.
    Ehhez még nagy összeg hiányzott. Ezért tehát 1903-ban az egyháztanács elhatározta, hogy a szatmári alapítványi pénztárból 40 ezer korona kölcsönt vesz fel, amiből 13 ezer korona értékben egy úgynevezett bazárépületet épít fel és kiadja bérbe. Majd az így szerzett összeget a kölcsön törlesztésére fordítják.
    Forgách János prépost és Nedeczey János képviselő Szatmáron megkötötték a szerződést, amely szerint az egyház 30 év alatt részletekben törleszti a 40 ezer koronát.
    A bazár építését Schönfeld Jakab munkácsi zsidó vállalkozó vállalta 13 ezer koronáért, aki 1903 szeptemberében az orgonista és harangozó telkén hozzá is fogott az építéshez, és december elsejére be is fejezte. A bazárépületet, amely 9 bolthelyiségből állott, Káhán Chescel vette ki bérbe 15 évre évi 3 ezer korona bérért.
    1903. december 21-én gróf Schönborn Ervin, mint kegyúr 70 ezer koronát utalt ki az új templom építésére.
    Az 1904-ik év igen fontos a Szatmári Egyházmegye történetében. Ugyanis 100 éve volt annak, hogy I. Ferenc magyar király 1804. március 23-án a Szatmári Egyházmegyét az Egri Egyházmegyéből kihasította, és 1804. augusztus 9-én VII. Pius pápa az új egyházmegyét megerősítette. A püspök ezt az évet a pápától nyert engedély folytán jubileumi évnek jelentette ki, és teljes búcsút hirdetett az egyház által előírt alakban.
    Nevezetes volt ez az év a püspökre nézve is, mert július 27-én ünnepelte áldozópapságának 50-ik évfordulóját. Ez alkalommal nagy összeget utalványozott ki a szegényeknek, Munkácsra felekezeti különbségre való tekintet nélkül 500 koronát küldött: 100-100 koronát kaptak a görög katolikusok, az evangelistareformátusok és az izraeliták, 200 korona maradt a római katolikus szegényeknek.
    Ebben a jubileumi évben, április 6-án (1904-ben) a húsvéti ünnepek elmúltával kezdődik a régi munkácsi római Katolikus templom belső leszerelése és lebontása.
    Az új templom tervét Czigler Győző műegyetemi tanár, budapesti műépítész készítette, s annak felépítését az egyháztanács Wagner Márton jászapáti építőmesterre bízta. A bontás 6 hétig tartott. A régi templom szentélye – ma műemlék – megmaradt, ahol betegeket láttak el szentséggel valamint kereszteléseket, avatásokat és esketéseket végeztek.