A RÓZSAFÜZÉR

172

A rózsafüzér imádkozásának módja

A rózsafüzérbe iktatott gondolatot titoknak hívjuk. Mindig az Üdvözlégy ima szövegét bővítjük a titokkal, éspedig a Jézus szó után. Aszerint, hogy az Úrjézus megtestesülésével, megváltó szenvedésével vagy föltámadásával kapcsolatosak a titkok, megkülönböztetünk ÖRVENDETES, FÁJDALMAS és DICSŐSÉGES rózsafüzért. Maga a „rózsafüzér” kifejezés képletes: arra figyelmeztet, hogy imánk ne legyen gépies, hanem kedves – a rózsaillathoz hasonló — gondolatcsokor, amellyel a Szűzanyát és Gyermekét, az Úr Jézust köszöntjük.
Az egyházi év folyamán általában az ünnepköröknek megfelelő rózsafüzért imádkozzuk. Hagyományossá vált, hogy az októberi ájtatosságok során, de egyébként is, hogy hétfőn és csütörtökön az örvendetes, kedden és pénteken a fájdalmas, szerdán, szombaton és vasárnap a dicsőséges rózsafüzért végezzük.
A rózsafüzér lényegében elmélkedő imádság. Inkább végezzünk belőle kevesebbet, mint többet: de mindig megfelelő összeszedettséggel. Ne engedjük, hogy gondolataink elkalandozzanak. Figyelmünket irányítsuk az Úrjézus megváltó művére!

A EATIMAI FOHÁSZOK

A Szentszűz fatimai jelenése óta szerte a katolikus világban a hívek engesztelő fohászokat fűznek a rózsafüzér imába.
Bekezdésre és berekesztésre: Úr Jézus, irántad való szeretetből a bűnösök megtéréséért és a megbántások engesztelésére, amelyeket Szűz Mária szeplőtelen Szíve ellen elkövetnek.
Minden tized (Dicsőség) után: Úr Jézus, bocsásd meg bűneinket! Ments meg minket a pokol tüzétől! Vidd a mennybe a lelkeket! Különösen (figyelmedbe ajánljuk) azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra. Amen.

A rózsafüzér története

Nehéz meghatározni a rózsafüzér imádkozásának kezdeteit. Annyi bizonyos, hogy a 15. század második felében vált a családok közkedvelt, népszerű imájává, de szívesen imádkozták a közösségben is. Kezdetben a katolikus szerzetesek lelki életének volt fontos tényezője. Minden szerzetesrend és társaság előírta vagy ajánlotta imagyakorlatai között a rózsafüzért, de a világ és az egyház történelmének nehéz perceiben mindig ott volt a hívő ember kezében is.
Korunk keresztényei újra fölfedezték a rózsafüzér imádság értékét, mely bizonyos formában megtalálható már az ősegyház egyiptomi szerzeteseinél: ők búzaszemeket vagy kavicsot használtak arra, hogy nagyobb figyelem ráfordítása nélkül számon tarthassák az imák és fohászok ritmikus lüktetését, miközben lelkük bibliai igazságokon elmélkedett.
A domonkos-rendi szerzetesek és a karthauziak példája nyomán a rózsafüzér népi ájtatossággá vált. A hagyomány hosszú időn keresztül Szent Domonkost tartotta az „olvasó” megteremtőjének. Annyi bizonyos, hogy az ő nyomába lépő szerzetesek voltak a rózsafüzér imádság leglelkesebb terjesztői, különösen a rózsafüzér-társulatok alapításai által. A jezsuita szerzetesek lelkesedése is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez az imádkozási mód elterjedjen az egész világon.,
Tény, hogy 1480-tól kezdve biztos adatok igazolják, hogy a keresztények tizenöt „titok” segítségével elmélkednek Jézus életéről, szenvedéseiről és megdicsőüléséről.
A rózsafüzér imádkozásának módját mindenki könnyen megtanulhatja, miközben elmélyülten elmélkedhet Jézus életének titkai fölött. Az imádkozó ember Mária helyzetéből és szemszögéből, valamint az ő segítségével és hozzájárulásával törekszik behatolni az Örömhír legfontosabb titkaiba.
Ezért nem csodálkozunk, hogy a múltban és egészen napjainkig, a pápák annyira szorgalmazták a rózsafüzér imádságot. Az imamódot először IV. Sixtus pápa hagyta jóvá 1478-ban. Ma II. János Pál pápa is fáradhatatlan a rózsafüzér imádság terjesztésében. Mindenki számára követendő példát nyújt azzal, hogy a Vatikáni Rádió hullámain keresztül személyesen imádkozza elő a rózsafüzért.

Az októberi ájtatosság rendje

Az októberi ájtatosságot helyesebben talán rózsafüzér-ájtatosságnak is nevezhetnénk. Mivel azonban minden év októberében imádkozza nyilvánosan az egyház a rózsafüzért, közismertebb az októberi ájtatosság elnevezés.
Sem októberben, sem más időszakban nem szabad rózsafüzért imádkozni szentmise alatt, mégpedig azért, mert mind a szentmisének, mind a rózsafüzér-ájtatosságnak zárt gondolatköre van: egyiket a másikkal nem szaggathatjuk meg.
Az októberi ájtatosság önálló formája többféle lehet. Újabban az egyes tizedek között válogatott bibliai olvasmányokkal mélyítjük el a titkok értelmezését. Az is lehetséges, hogy az öt titok helyett akár csak egyet végezzenek el egy ájtatosság keretében, de ez esetben bibliai olvasmány, elmélkedés, stb. mélyítse el az igeszolgálattá formált ájtatosságot.