November 4-én az ungvári hittanosok, szüleik és nagyszüleik kiránduláson vettek részt. Első állomásunk a szolyvai emlékpark volt. Megemlékeztünk az elhurcoltakról, imádkoztunk értük és mécsest gyújtottunk emlékükre. A sok név között hozzátartozóink nevei is voltak. A gyerekek nagy örömmel próbálták ki a harangozást, amire természetesen engedélyt kaptunk.
Csodálatos időnk volt, amit Istentől kaptunk ajándékba. Sütött a nap, lehetett látni az őszi színekbe öltözött erdőket, tájat. A Vereckei-hágón, ahol István atya szentmisét mutatott be, nagy pelyhekben hullott a hó. Ennek ellenére a gyerekek buzgón ministráltak és énekeltek. Örültek a hóesésnek, nem bánták volna, ha el sem áll, de rövid időn belül ismét kisütött a nap. Megcsodálhattuk az alattunk elterülő tájat. Voltak, akik először jártak az emlékműnél.
A fényképezkedés után buszunk a Sipot-vízesés felé vette az irányt. A Sipot-vízesés egy csodálatos vízzuhatag, ami mellett nemigen lehet beszélgetni, olyan hangos. Ott is sok fotó készült. Kicsit sárosak lettünk, no de milyen turista az, aki még csak nem is sáros ősszel…? Élvezettel gyalogoltunk, szívtuk a jó levegőt, és hallgattuk a víz zubogását.
Estére értünk haza, kellemesen elfáradva és Istennek hálát adva.
Köszönjük István atyának, hogy megszervezte nekünk a kirándulást, és hogy velünk volt egész nap!
Palkó Éva hitoktató
© Új Hajtás - Egyházmegyei Hatóság, Munkács 2006-2024.
Minden jog fenntartva!