Drága testvéreim az Úrban!

1017

Krisztusunk feltámadását már 2000 éve ünnepeljük, különösen a vallásszabadság elnyerése óta – különösen, amióta Kárpátalja Római Katolikus Egyháza kisegítő lelkipásztorokat kapott.
77 évvel ezelőtt – mint ahogy a villámcsapás széthasítja fát – a fiatal szatmári egyházmegyét háromfelé vágták az országhatárok. 25 évig volt némi kapcsolat a három rész között, utána az is megszűnt. Az itt maradt papok lassan és vészjóslóan fogytak – utánpótlás nem volt, nem lehetett.
Hét évvel ezelőtt már csak hét pap dolgozott, szolgálta azt a mintegy 60 egyházközséget, amennyire erejükből, idejükből tellett. Istennek hála! Ugyanis a levágottnak tűnő, halódó fából új hajtás indult növekedésnek.
A hívek imái nem voltak hiábavalók. Az Úr, mint mindig – most sem hagyta el híveit. A szent maradékkal a nehéz időkön átmentette az ő kárpátaljai egyházát a következő évezredre. Most már 24 pap szolgálja Kárpátalja római katolikus híveit a 72 egyházközségben. A szemináriumokban 12 kispap készül a hivatására. Bátran és örömmel ünnepeljük a Föltámadt Krisztus Gonosz feletti győzelmét, a halálon aratott diadalát!
Ő azért jelent meg húsvét után tanítványainak a legkülönbözőbb élethelyzetekben, hogy bizonyítsa nekik és nekünk: most már híveivel marad a világ végezetéig!
„Boldogok, akik nem látnak és mégis hisznek” (Jn.21,29).
Tehát a föltámadt Krisztus itt van Kárpátalján is! Kedves olvasó, nézz csak jobban körül a hit szemével és észreveszed Őt:
– mint Mária Magdolna a sírnál, amikor magányodban sírdogálsz az elveszített kedves után,
– mint az emmausi tanítványok, amikor a csalódás vagy kudarc után meghátrálsz,
– mint a tavon halászó apostolok, amikor hiába erőlködsz, s nem látod munkád értelmét!
Jézus feléd is közeledik és valami olyat kínál, ami még nagyon hiányzik az életedből: engedd be szívedbe az Ő szavait, és fölforrósítja a te lelkedet is, ne hajózz nélküle semerre, hisz úgyse „fogsz” semmit nélküle, inkább hívjad Őt mindenhová magaddal, s akkor eredményekben gazdag lesz életed.
Adja Isten, hogy ez az újság – most, az ezredforduló előtt – szolgálja egyházunk hitben való megerősödését, szeretetben való növekedését, így várjuk örvendező reménységgel Urunk Jézus eljövetelét!

Majnek Antal OFM

Előző cikkA farkas és a rózsa – mese
Következő cikkPÜNKÖSD