Imaoldal

„Mindent alakítsatok áldozattá. Fogadjátok megadással a szenvedést, melyet az Úr fog küldeni és viseljétek türelmesen – Ha áldozatot hoztok, így imádkozzatok: Ó Jézusom! Irántad való szeretetből (ezt és ezt türelmesen elviselem), a bűnösök megtéréséért és a Szűzanya Szeplőtelen Szívén tett sérelmek jóvátételéért.”

A Szűzanya buzdítása a második jelenéskor Fatimában

„A szenvedés a nyolcadik szentség.”

Origenész

Ember vigyázz, figyeld meg jól világod:
ez volt a múlt, emez a vad jelen, –
hordozd szívedben. Éld e rossz világot
és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,
hogy más legyen.

Radnóti Miklós: Nem bírta hát (részlet)

Jézusnak szüksége van arra, aki vele együtt szenved az emberi kegyetlenség miatt. Ezért vezet a fájdalom útján. Áldott legyen azonban az ő szeretete, mely meg tudja édesíteni a keserűt is, és örök jutalmat ad az élet időleges kínjaiért, fáradozásaiért. Ne félj tehát, hanem tartsd a legszerencsésebbnek magad, hogy méltónak találtattál részt venni az Istenember fájdalmaiban. Ez nem önfeladás, hanem szeretet, amellyel Isten közeledik feléd. Nem büntetés volt, hanem szeretet, a legmagasabb rendű. Áldjad ezért az Urat, és nyugodtan igyál a Getszemáni kert szenvedésének kelyhéből.

Szent Pio atya

Reményik Sándor: Akác-sor ősz utóján

Jobbról, balról, hátul, elől:
Tövis, tövis,
Tövis mindenfelől.

Virágtalan, levéltelen az ág,
Szúró szemű kísértetek a fák.
Ahogy köztük megyek,
Láthatatlan kezek
Illesztik fejemre a koronát:
Tövisből, tövisből a koronát.

– Én feketén és lázadón megyek.

Koronázó kezek
Ujja nyomán vérem rubintja hull.
A vérszomjas föld felissza vadul.

– Ha minden cseppből csak egy fűszál nőne:
Dús rét lenne itt, lelkek legelője.
De fű se nő az én vérem nyomán,
Őszi akácok ritkuló során.
– Tövis, tövis,
Tövis mindenfelől.

– A ritkuló sor túlsó végiről
Valaki lassan szembe jő velem.
De ő fehéren jő és csendesen.

És amerre vére rubintja hull:
Virág fakad, fa nő, hegy tornyosul,
Tenger tágul – a világ végéig.
S az Ő vérétől áldott mindenik.

Az Ő fején is ott a korona.
Tövisből, tövisből a korona.

Uram, Te megmutattad nekem, hogy csak akkor tudom a saját szenvedésemet elviselni, ha az Atya kezéből veszem, ahogy Te tetted! Ha bízom az Atyában és ráhagyatkozom, akkor erős vagyok akkor is, ha mindenki elhagy, és csak akkor tudom legyőzni a szenvedést, ha áldássá teszem mások számára, mint ahogy Te tetted.

Romano Guardini

Hadd hallom, mit mond bennem az Úristen! Boldog az a lélek, amely meghallja a benne megszólaló Urat, és befogadja a vigasztalás igéjét, amely az Úr szájából való. Boldog az a fül, amely rányílik az isteni sugallatok halk neszére, és e világ suttogásaira semmit sem figyel. Nagyon boldog az a fül, amely nem az odakint hangoskodó szót, hanem a belül tanító igazságot hallgatja. Boldog a szem, amely bezárul a kint valók előtt, de figyel a belül valókra. Boldogok, akik a belső dolgokat átélik, és mindennapos gyakorlással igyekeznek mind jobban fölkészülni a mennyei titkok befogadására. Boldogok, akik azon vannak, hogy Isten számára szabaddá tegyék magukat, és mindent leráznak magukról, amivel a világ ezt megakadályozná.

Kempis Tamás: Krisztus követése, III. könyv, 1. 1.

Gyermekem! El kell fogadni a rosszat is, sőt el is kell viselni azt.

De ne állj meg utadon, csak kapd el menet közben,
mert ezért indítottalak el ezen az ösvényen.
Terhe alatt leroskadsz, mozdulni sem tudsz, a sötét s a magány
csömörében elterülsz a földön…
Mindezt ismerem, Gyermekem,
Mindezt végig éltem én is, Fiam.
Haláltusám ez volt!
Át kell rajta esni; ez a megváltásom rendje, szabálya.
Meg kell előbb halni, hogy feltámadhassunk;
szenvedni kell, hogy meghalni tudjunk, s a szenvedés előtt
meg kell ismerkednünk a haláltusával is…
Ne menekülj a rossz elől. Fogadd el.
Minél csúfabb, minél nehezebb, annál nagyobb erővel vállald,
S szenvedj,
Halj meg!
Az ÖRÖM csak utána jön.

Michel Quoist

Hozzád fordulok, Atyám, mindenható Isten: őszinte szívvel és kicsinységem tudatában hálát adok neked, s egész lelkemmel kérlek, rendkívüli jóságodban fogadd jóakarattal könyörgésemet: hatalmaddal űzd el az ellenséget tetteimtől és cselekedeteimtől, erősíts engem a hitben, kormányozd értelmem, adj nekem bensőséges gondolatokat, és vezess el engem boldogságod birtoklására!

Szent Ágoston