Imaoldal

„Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket.
Mt 11, 29

„Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen. Aki meg akarja menteni életét, elveszíti, aki azonban értem elveszíti, az megtalálja. (Mt 16,24-25)

– Félek, Atyám. Megtörtem a harcban, a hitben, és éhes sárkányok elé ejtem a kardot!
– Ne félj, fiam, megtartalak a harcban, a hitben, s karommal égig emeled azt a kardot!
– Mit ér az ember, mit a vágy, az önvád, mit ér törékeny szavam az őrült viharban?
– Ne félj, fiam. Az a kín, az a vágy, az az önvád téged tisztít örök kék égbolttá a viharban.
Bakó Barlay Edit

Törődjetek bele abba, hogy a szenvedés természetes, és a bűnön kívül ennél semmi sem természetesebb. Akaratotok – Isten segítségével – mindig győzedelmeskedik majd, és az isteni szeretet sohasem veszíti el erejét lelketekben, ha állhatatosan megmaradtok az imában.
Pió atya

Uram, Te megmutattad nekem, hogy csak akkor tudom a saját szenvedésemet elviselni, ha az Atya kezéből veszem, ahogy Te tetted! Ha bízom az Atyában és ráhagyatkozom, akkor erős vagyok akkor is, ha mindenki elhagy, és csak akkor tudom legyőzni azt, ha áldássá teszem mások számára, mint ahogy Te tetted.
Romano Guardini

A világban nagyobb az éhség a szeretetre és elfogadásra, mint a kenyérre…
Olykor azt gondoljuk, a szegénység éhesnek, mezítelennek és hontalannak lenni. Mégis a legnagyobb szegénység nem kívántnak, nem szeretettnek lenni, és tudni, hogy senki sem törődik veled.
Kalkuttai Boldog Teréz

A szegénység nem csupán anyagi nélkülözést jelent; szegény az is, aki tehetetlen, cselekvésképtelen, vagy védtelennek érzi magát.
Jean Vanier. A könnyek forrása c. könyvéből

Várva vártam az Urat,
S ő lehajolt hozzám.
Meghallgatta könyörgésemet,
Kihúzott a nyomorúság verméből,
A sár fertőjéből;
Lábamat kősziklára helyezte,
Lépésemet biztossá tette.
Új éneket adott számba.
Istenünket dicsérő szózatot.
Zsolt 40,1-4

Isten együttérzésének köpenyét teríti ránk, feltétel nélküli részvétének köntösébe öltöztet bennünket is, sőt egészen odáig megy el, hogy múltunkat örökre elrejti Krisztus szívében. Az Ő megbocsátásának bizonyossága az Evangélium leghallatlanabb, legvalószínűtlenebbnek tűnő valósága. Ez a bizonyosság szabadságunk forrása.
Roger testvér

– szomorú az én lelkem –

elmondom neked csöndesen
hogy szomorú vagyok

mert Te is voltál halálosan szomorú
s egy más ég alatt
mely ugyanilyen kék volt
mint az itteni
a Te számodra is meghozta
Földünk tövisbokra a maga tüskéit
bőséges mértékkel

tudom
hogy meg kellene köszönnöm
a Csodálatos Jóhírt
amit hoztál
a Szentséget
az Oldást
meg Anyádat

de ma csak annak örülök mindezekből
hogy rettentő nagy kínok ismerője vagy

Ha tudnád, hogy Isten állandóan közeledik feléd… Mi elől futamodnál meg? Szeretete elől, mely a szabadság kimeríthetetlen forrása? Amikor összecsapnak fölötted a kiábrándulás hullámai, engeded-e, hogy felszínre törjön benned a kiáltó szó: Add meg nekem, hogy befogadjam a szeretetedet!”
Taizéi Levél. 1991

Nem az van Istentől, aki azt állítja, hogy ő a legerősebb, a legnagyobb, a legokosabb, aki hatalom vagy dicsőség után vágyódik, hanem az, aki megalázza magát, kicsinnyé, emberi lénnyé válik, sőt, még mélyebbre ereszkedik, szolgává, kitaszított szolgává válik.
…Igen, Isten így cselekszik. Alászáll, megalázkodik, a lehető legmélyebbre ereszkedik, összegyűjti a legszegényebbeket, a kicsinyeket, és innen elindulva, velük együtt építi újra az emberiség nagy családját. Senkit nem hagy el, nem felejt el, senkit nem taszít el magától.
Jean Vanier

Urunk, Jézusunk! Tudjuk, hogy bűneink, erkölcsi nyomorékságunk miatt kellett válladra venni a keresztet. Miattunk estél el, terheink alatt zuhantál a földre. Add, hogy zúgolódás nélkül viseljem emberi létem legnagyobb terheit, önmagam korlátoltságait. Add, hogy zuhanásaim közepette Rád találhassak, és Veled együtt felkelve, a Te erőd birtokában végig tudjak menni keresztutamon. Ó, megbotló, eleső, zuhanó Krisztusunk, emelj fel minket! Ámen.