Lourdes és a szeplőtelen fogantatás dogmája

A hagyományos katolikus hit szerint Mária, Jézus anyja különleges kegyelem által soha nem követett el bűnt, mivel Isten eleve megóvta őt az áteredő bűn hatásától. Ezt a tökéletes védettséget nevezzük szeplőtelen fogantatásnak. E megfogalmazás negatív jellege mellett az egyház valami fontosat, nevezetesen Mária különleges szentségét akarta kifejezni. Életének első pillanatától kezdve a szentség különleges ragyogása gazdagította Máriát – nyilatkozta róla a II. vatikáni zsinat (Lumen gentium 56). A keletiek a „panagia” görög szót használják Máriával kapcsolatban, mely az egészen szent életre utal. Ez a hit az egyházban egy nagyon ősi hagyományon alapszik, mely valójában a Szentírásra támaszkodik, ahol Gábor angyal így köszönti Máriát: „Üdvöz légy, kegyelemmel teljes!” (Lk 1,28).

Másfél évszázada, 1854. december 8-án az Ineffabilis Deus kezdetű apostoli konstitúció bullájában Boldog IX. Piusz pápa kifejtette: „A kimondhatatlan Isten egyszülött Fiának kezdettől fogva és a századok előtt anyát választott. Csodálatosan elhalmozta őt mindenféle égi kegyelmi ajándék bőségével, hogy ő a bűn minden szennyétől mindig teljesen mentesen és teljes valójában szépen és tökéletesen, az ártatlanság és a szentség teljességének példáját nyújtotta, teljesen mentes lévén még az áteredő bűn szennyétől is” (DH 2800-2801). Ezután a pápa kimondta a hittételt: „A Boldogságos Szűz Mária fogantatásának első pillanatában, a mindenható Isten egyedülálló kegyelméből és különleges kegyéből, az emberi nem Üdvözítőjének, Jézus Krisztusnak érdemeire való tekintettel, az áteredő bűnnek minden szennyétől eleve megőrizve mentes volt.” (DH 2803). A Szent Péter-bazilika kupoláján még ma is láthatóak azok a bádogfülek, amelyekre gyertyákat erősítettek, és így világították meg a kihirdetés napjának estéjén a katolicizmus központi templomát.

Négy évvel később, 1858. február 11-én – mintegy a dogma kihirdetésének az igazolására – egy tizennégy éves francia parasztlány, a teológiai kérdésekben teljesen járatlan Bernadette Soubirous a Lourdes melletti Gave folyó közelében lévő barlang oldalában egy ragyogó fényességű asszonyalakot látott, aki neki így mutatkozott be: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás” (Que soy era Immaculada Concepcion). 2004. augusztus 15-én azért látogatott el II. János Pál pápa a közismert francia kegyhelyre, hogy emlékeztessen e hittétel jelentőségére és aktualitására. Utóda, XVI. Benedek pápa pedig ez év őszén látogat el Lourdes-ba, a jelenések 150. évfordulója alkalmából.

Milyen értelmet ad az egyház a szeplőtelen fogantatás dogmájának? Máriát úgy állítja a keresztény hívek elé, mint akiben az Isten által elgondolt tökéletes emberség megvalósult. A példa nem egy hős vagy egy kiváló tudós, hanem egy fiatal leány, aki egyszer s mindenkorra kimondta az igent Isten előtt, mindvégig hűséges maradt az ő szavához, és Fiában való hite még a szenvedés legnehezebb órájában sem ingott meg.

Hívők tízezrei Lourdes-ban a jubileumi misén. A lourdes-i jelenések 150. évfordulója alkalmából immár egy éve zajló jubileumi megemlékezések csúcspontja a február 11-i szentmise volt.

A mintegy 70 ezer zarándok ellátogatott a szentélyhez, amely Soubirous Bernadett látomásainak helyén található, hogy megemlékezzen a másfél évszázaddal ezelőtti Mária-jelenésekről, és imádkozzon a Szűzanya segítségéért. Vasárnap este a Notre-Dame du Rosaire bazilika volt a fő színhelye a virrasztással egybekötött imádságnak. Aznap, a betegek világnapján a nemzetközi részvétellel celebrált ünnepi szentmisét Jacques Perrier, Tarbes és Lourdes püspöke tartotta. A Radio Vaticana beszámolója szerint a 26 püspök mellett mintegy 800 pap segédkezett a szentségek kiosztásánál. Miként azt Perrier püspök ünnepi üzenetében kifejtette, a jubileumi év kitűnő alkalom arra, hogy elmélyítsük magunkban a szolgálat érzését a boldogság és az evangéliumi szabadság jegyében.

A Magyar Kurír alapján