Magyar szentjeink és boldog jaink sorában Meszlényi Zoltán püspök alakja különleges helyet foglal el. Ő az első, aki Magyarországon a sztálinista egyházüldözés áldozatai közül a boldogok sorába emelkedik – mondta szentbeszédében Erdő Péter bíboros az október 31-i boldoggá avatási szentmisén az esztergomi bazilikában.
A boldoggá avatási szertartást Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom- budapesti érsek és Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa végezte. A szertartáson jelen volt Juliusz Janusz érsek, Magyarország apostoli nunciusa, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, határon túlról érkezett magyar és vendég püspökök – köztük Majnek Antal munkácsi megyéspüspök is -, valamint a főegyházmegye papsága. A bazilikát zsúfolásig megtöltötték a határon innen és túlról érkezett hívők, akik között 41-en érkeztek a római Collegium Germanicum Hungaricumból, ahol annak idején az új boldog tanulmányait folytatta. Megjelent Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, a miniszterelnök képviseletében Kiss Péter miniszter, Katona Béla, az országgyűlés elnöke, a közés tudományos élet képviselői és a diplomáciai testület több tagja.
Andrea Ambrosi posztulátor olaszul, Szőke János szalézi szerzetes, viceposztulátor magyarul kérte Meszlényi Zoltán boldoggá avatását, röviden ismertetve a püspök életrajzát. Ezután a Szentatya képviseletében jelen lévő Angelo Amato érsek felolvasta a boldoggá avatásról szóló apostoli levelet, amelyet magyarul Udvardy György püspök tolmácsolt. Ezután került sor az új boldog arcképének leleplezésére. Szentbeszédében Erdő Péter bíboros az olvasmányra és az evangéliumi részletre utalva figyelmeztetett: a keresztény ember küldetése, hogy Jézus Krisztust hirdesse, akkor is, ha üldöztetést kell elszenvednie. A Szentlélek azonban megadja a képességet és segítséget, hogy nyíltan tanúskodjunk Jézusról.
Meszlényi Zoltán vértanú püspök élete a Szentlélek által megerősített keresztény ember tanúságtételének példája – mondta Erdő Péter, majd beszédének további részében felidézte az új boldog életének állomá sait és gondolatait, amelyek az egyházhoz, a Szentatyához való hűségét, állhatatosságát tükrözik. Beszéde végén a bíboros Boldog Meszlényi Zoltán közbenjárását kérte: „Könyörögj mindannyiunkért, hogy a szívek megújulása tegye jobbá, boldogabbá körülöttünk a világot, és vezessen el minél több embert Krisztushoz.”
Amato érsek köszöntő beszédében kiemelte: Meszlényi Zoltán nemcsak a magyar, hanem az egyetemes egyház szentjeinek és boldogjainak sorát is gazdagítja. A vértanúk soha nem kívánnak háborúságot és viszályt, megbékélésre és imádságra tanítanak. Ez Meszlényi Zoltán vértanúságának tanítása az egyetemes egyház és a magyar nép számára is – mondta az érsek.
Meszlényi Zoltán ereklyéjét a bazilika Szent Adalbert mellékoltárában helyezték el.
(A Magyar Kurír írása alapján)