Örökké velünk maradsz

Elhunyt Szedlák István, az Aknaszlatinai Karitász vezetője

Testvérek, egy szomorú eseményről szeretnék beszámolni, ami egyházközségünkben történt. Sokáig töprengtem, mivel is kezdjem… Talán egy idézettel a Szentírásból, vagy egy dal sorait írjam: „…hogy a föld már elengedte és az égen egy új csillag ragyog”, vagy a plébánosunkat idézem, aki azt mondta: „szombat déltől valami megváltozott Aknaszlatinán, amikor közölték a szomorú hírt, hogy Szedlák Istvánt, a „Szent Család” Karitász igazgatóját hosszú betegség után magához szólította az Úr”.

Borzasztó veszteség ez, amikor egy család elveszti édesapját, férjét, István anyukája már második gyermekét… de veszteség az egyházközségnek is. Az, hogy mennyien szeretik Pistit, ez a temetésen nyilvánvaló volt. Mikor egy emberről sok jót szeretnél mondani, zavarban vagy, vajon mit kellene kiemelni…

Én a SZERETETÉT embertársai iránt, a folytonos derűjét, jókedvét emelném ki. Közösségépítő ember volt, akire a mai nehéz időkben, amikor olyan fontos az összetartás, hogy a megmaradásért küzdhessünk, nagy szükség van. De úgy tűnik, egy ilyen emberre az Úrnak is szüksége van…

István olyan ember volt, aki büszke volt magyarságára, hovatartozására, de előnyben tartotta keresztény katolikus elveit, szerette és segítette magát az embert, nem tekintve felekezeti hovatartozását vagy nemzetiségét. Sok embernek lehet példaképe például abban, hogy minden rosszban próbált valami jót találni, mindig derűs volt, mindig volt néhány biztató szava mindenkihez, a községben szinte mindenki ismerte. Több ciklusban választották a helyi önkormányzatba képviselőnek. Sokáig dolgozott a bányamentők csapatában, ahol szintén egy olyan közösséget alakított ki maga körül, hogy amikor elment onnan, munkatársai végig mellette voltak szenvedései alatt, és végig felváltva ügyeletet vállaltak a betegágya mellett.

Istvánról még sok jót lehetne mondani, azonban én egy verssel szeretném zárni soraimat. „Ahogy te szeretsz, úgy szeretnek mások, úgy vesz ellenséged, úgy vesz jóbarátod…” Isten Veled, drága munkatárs és barát, emléked szívünkben örökké élni fog.