Önkéntesek az aratásban

704

Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és engedd, kérünk, hogy a világ földi javaiban – a becsületes munkával szerzett jövedelemben s az abból vásárolt élelmiszerekben – meg egy darabka kenyérben is – a Te gondviselésedet tudjuk felfedezni: hiszen azért éltetsz minket, hogy megváltó szereteted tanúi legyünk.

S a munkás megérdemli a maga bérét. De vajon hogy szolgálhatnánk Téged jól táplált fizikai életünkkel, ha lelki életünket nem táplálnánk ugyanúgy lelki kenyérrel, az Élet igéivel? Bárcsak lelkünk is olyan ellenállhatatlan elemi erővel követelné meg éhségében a lelki eledelt, ahogy testünk megköveteli a fizikai táplálékot! Te azonban nem így rendelted, és ezzel is szabadságunkat tiszteled. Senkit sem kényszerítesz arra, hogy igéiddel táplálkozzon, mert Te nem ,,kényszermunkásokat”, hanem önkénteseket hívsz munkatársul az aratásba.

Kérünk, szítsd fel bennünk az éhséget igéid iránt!

forrás: internet

Előző cikkMagyar Ferenc: A vendég
Következő cikkKapcsolataink feltámadása