Augusztus 21-23. között került sor Roska Péter atya szokásos nyári lelkigyakorlatára, mely sokunk számára a nyár fénypontját jelenti. Ez alatt a hétvége alatt kicsit kiszakadunk hétköznapi életünkből, és egészen Istenre és vele való kapcsolatunkra irányítjuk figyelmünket. Aki megtartja a csöndet, mely a lelkigyakorlat alapja, az előbb-utóbb lecsendesedik és meghallja lelke mélyén az Isten szavát, amire máskor a sok gond és rohanás közben nehezebben tud odafigyelni. Nagy élmény ez mindig – az egész lelkigyakorlat úgy épül fel, hogy megvalósíthassuk ezt a csendet és meghallhassuk Isten szavát, melyet egyedül nekünk mond. S ha őszintén igyekszünk, akkor ő sosem tagadja meg tőlünk ezt a kegyelmet: a lelkigyakorlat végén azt tapasztaljuk, hogy másképp látjuk mindennapi életünket: átrendeződik a fontossági sorrend, eddig nem gondolt dolgok hangsúlyosabbá válnak, s gondjaink egy részéről kiderül, hogy nem is olyan súlyosak, mint addig gondoltuk.
Megváltozott szemlélettel és új erővel térünk vissza életünkbe, mert megerősödött kapcsolatunk a minket oly nagyon szerető Istennel és jobban tudatában vagyunk annak, hogy ő velünk járja utunkat, velünk van minden nehézségünkben és minden örömünkben, s mindenről tud, minden érdekli, ami velünk történik. Velünk van szeretetből vállalt és értelmetlennek tűnő szenvedéseinkben; ajándékba adta nekünk az életet, melynek végén ott vár minket a feltámadás örömében.
Köszönjük Péter atyának, hogy idén is eljött, és lehetővé tette számunkra, hogy mindezt megéljük!
Pápai Zsuzsanna