Szent Miklós ünnepe Visken

184

Visk, Huszti járás – ez minden, amit eddig arról a településről tudtam, amelyet a viski, Szent Miklós püspök nevét viselő templom házigazdája, Kvascsuk András atya kis magyar szigetnek nevezett.

December 10-én egy nagy busz, tele macsolai és beregszászi zarándokokkal, megérkezett Viskre, Szent Miklós ünnepére, a búcsúra. A templom lépcsőjén már várt ránk Kvascsuk András atya. Röviden elmondta nekünk a templom történetét, mely jövőre lesz 120 éves.

A templom csodaszépen fel volt díszítve, így még virágokat elhelyezve nem láttam.

A szentmisét Majnek Antal püspök atya mutatta be Molnár János beregszászi plébánossal, a macsolai hívek lelkipásztorával együtt. Jelen volt még Szulincsák Sándor huszti plébános, aki egész idő alatt gyóntatott, valamint a helyi református lelkész is.

Püspök atya az egész szentbeszédet a szeretet gyakorlására építette. Példát kell venni Szent Miklós püspökről, aki titokban segített a rászorulóknak, életeket mentett. Mindezt a püspök atya sok példával kapcsolta össze. A szeretet jócselekedetek nélkül nem ér semmit – utalt Antal püspök atya Pál apostol tanítására.

Szomorúan hallgattam a szavait, mert nem gyakoroltam a szeretetet egy kedves hittársammal, nem látogattam meg a kórházban, csak telefonon beszélgettünk. Most már csak imádkozni tudok érte.

A püspök atya olyan szavakat, példákat tud találni, melyek engem mindig felkavarnak, gondolkodom rajtuk, rögtön „felszínre” jönnek a hibáim, a szeretetlen cselekedeteim.

Meg szeretném említeni a különlegesen szépen éneklő kórust és a sok, különböző korú ministránst.

Köszönöm szépen, Visk, a szép búcsúünnepet!

P. Antónia, Macsola