Templomaink története – PÓSAHÁZA

A munkácsi vár körül épült települések közül a mai Pósa-háza is beleolvadt (közigazgatásilag) Munkács városába. Eredetileg a vár környéki erdőség részét képezte.
– Mit tudunk erről a kis községről?
A XlV-ik században a Pósaházi család birtokolta, mely 300 évig élt itt. 1365-ben említik Pósaházi Demeter fiát Miklóst, aki mint királyi ember szolgált a várban.
1636-ban az eperjesi egyezség alapján Pósaháza I.Rákóczi György és neje Lorántffy Zsuzsanna birtokába került. Az 1672. évi urbárium (földjegyzék) bejegyzése szerint Pósaháza hajdan Munkács várához tartozott, melyet a vár tulajdonosai jámbor és becsületes tiszteknek adományoztak bizonyos összegért és szolgálatért.
1726-ban a munkácsi uradalmat a király a grófi Schönborn családnak adományozta, de a munkácsi várat a saját részére fenntartotta. Pósaháza község és területe pusztán állott, s így első gondja volt a grófnak, hogy a falut benépesítse. így 1748-ban gróf Schönborn Jenő Ervin anyja, Montfort Mária Terézia grófnő felkarolta az ügyet, és 1750-ben Kizmann Péter felső-schönborni bíró vezetése alatt 55 főből álló 8 frank család telepedett itt le, és elhatározták, hogy az újonnan szervezett falut alapítója nevéről Montfortsorge-nak nevezik el. A nehéz kiejtés végett ismét Pósaháza lett, amit a németek Pausingnak kereszteltek át. 1766-ban újabb 16 család telepedett itt le.
1796-ban a faluban épült egy kis római katolikus templom, melybe a munkácsi oltár Szent László és Szent István király, Szent János és Szent Jakab apostol szobrai kerültek.
Az új római katolikus templomot 1902. szeptember 17-én áldotta meg Forgách János prépost-plébános nagy ünnepélyességgel. Majdnem az egész Bereg vármegyéből, sőt Galíciából is körmenetileg jöttek a hívek, 4-5 ezerre lehetett becsülni a jelenlevők számát. Az új templom főoltára a Szent Kereszt Felmagasztalását, a mellékoltár a Rózsafüzér Királynéját ábrázolja. A harmóniumot Forgách János prépost vette.
Katolikus iskolájuk is volt az államosításig. Ezt az egyházközség tartotta fenn. A hitoktatást a tanító végezte. Kb. 120 gyerek tanult itt.
A mai egyházközség irányítását, vezetését Trunk József atya látja el a munkatársaival együtt. Ostyasütőt és egyházi varrodát létesítettek. Ezekkel a munkalehetőségekkel a németajkú testvéreink Kárpátaljáról való kivándorlását próbálják valamelyest fékezni.
Nagy öröm az itt lakóknak, hogy 1997. november 15-től plébániai rangra emelkedett az egyházközség. Emellett pedig Josef atya paptestvéreivel együtt Pósaházára költözött. Munkájukat a Jó Isten áldása kísérje!

fr. Imre