TEMPLOMAINK TÖRTÉNETE

220

Az alsógerebeni Keresztelő Szent Jánosról elnevezett templom

A munkácsi várhoz különféle majorok és tanyák is tartoztak, így fatelepek, halastavak, vadaskertek. Az egyik ilyen birtok Alsó- és Felsőgereben, két ruszin község volt. A két helység Szentmiklóson túl, egy északra forduló völgyben fekszik. A történelméről elmondhatjuk, hogy a nevét az 1640-es években kapta Rabon nevű vizétől, melyből a sok pisztráng miatt tilos volt halászni, mivel a halak a vár mindenkori tulajdonosainak voltak fenntartva. A lakosság nagyobb része 1699-ig elvándorolt illetve meghalt. Egy nagyon szép görög katolikus fatemplommal is rendelkezett, melyet 1850 körül egy kőtemplom váltott fel. Ide jártak imádkozni azok a német római katolikus testvérek is, akik 1830 körül települtek át Szinyákról és Szentmiklós vidékéről. Rövid ideig papírgyárat működtettek. Az önálló római katolikus templomot a Schönborn család támogatásával építették fel 1926-ban.
Templomuk befogadóképessége kb. 100 fő, értékeihez tartozik egy régi Szűz Mária kép, illetve egy művészi kivitelezésű antik körmeneti kereszt.
Az egyházközség védőszentje Keresztelő Szent János vértanú /Búcsús ünnepük június 24-e.
Szent János próféta „útmutató” volt az emberek számára. Bemutatta Jézus Krisztust a világnak.
A Szentlélek évében kérjük Urunkat és Megváltónkat, hogy mi is jelek lehessünk, jó példaképei testvéreinknek!

fr. Imre