Utcai interjúk a Bibliáról

Ahogyan előző számunkban már tudósítottunk erről, a Magyar Bibliatársulat kezdeményezésére a katolikus, a református és az evangélikus egyház a 2008. esztendőt a Biblia évének nyilvánította. Kezdeményezésük célkitűzése, hogy az egyháztól elidegenedett közéletben megszólalhasson és érvényesülhessen a kereszténység alapüzenete, ami azonos a Biblia üzenetével, az evangéliummal. Ugyanakkor a kezdeményezés másik kiemelt célja, hogy a Könyvek Könyvét ne csupán kultúrtörténeti értékként mutassa be, hanem annak olvasását, az evangélium megismerését is előmozdítsa. Erre bátorít mindannyiunkat a Biblia éve mottója is: „Boldog, aki olvassa…” (Jelenések könyve 1,3). Egyházmegyénk is meghirdette és ünnepélyesen megnyitotta a Biblia évét, így remélhetőleg különböző rendezvények és programok népszerűsítik majd Kárpátalján is a Szentírást. A Biblia évének elején úgy gondoltam, nem kizárólag a hívőket kérdezem meg a Szentíráshoz való viszonyukról, hozzáállásukról, hanem szó szerint az „utca emberét” is, bárkit, aki hajlandó erről nyilatkozni. Alább ezt a riport-összeállítást olvashatják. (Sajnos nem mindenki adta nevét a válaszaihoz.)

– Hallott arról, hogy a történelmi egyházak a 2008-as évet a Biblia évének nyilvánították?

– Igen, hallottam, de a részleteket nem ismerem. (főiskolai hallgató)

– Persze, hallottam róla, mert líceumban dolgozom – ott gyakran szó esik erről, és a mezőgecsei református gyülekezetben is hirdették, ahová járok. (Cibla Anita)

– Hallottam róla, hisz az én családom meglehetősen vallásos. (Veres Ágota)

– Elolvasta a Szentírást?

– Valamennyit olvastam belőle, de nem olvastam el az egészet. (főiskolai hallgató)

– Gyerekkorom óta olvasom a Bibliát, talán nincs is olyan része, amelyiket ne olvastam volna. (buszra váró idős férfi)

– A gyerekemnek van egy Gyermekbibliája, azt én is szoktam olvasgatni, (középkorú hölgy)

– Hiszi, hogy a Biblia Isten hiteles üzenete, tanítása, amely az embereknek szól?

– Bizonyos fokon hiszem, de nem teljes egészében fogadom el a hitelességét, (főiskolai hallgató)

– Hogyne. Nagyon fontos a Biblia az életünkben. Amellett, hogy a keresztények számára iránymutató tanítást tartalmaz, tele van titkokkal, amelyeket szerintem minden embernek tanulmányoznia kellene. (Veres Ágota)

– Én azt hiszem, hogy a Szentírást – ami nem egy könyv, hanem egy egész könyvtár – olyan emberek írták, akik nagyon közel álltak Istenhez. Így ez a könyvgyűjtemény többnyire Isten üzeneteit, tanítását tartalmazza, (egy fiatal családapa)

– Ön szerint a mai világban az emberek hogyan viszonyulnak a Bibliához?

– Egyre kevésbé pozitív a hozzáállás a Bibliához. Mindenféleképpen igyekszenek megcáfolni a hitelességét tudományos úton, különböző szekták pedig próbálják félremagyarázni a mondanivalóját. (főiskolai hallgató)

– Jó, hogy a vallás szabadon gyakorolható az utóbbi tizennyolc-húsz évben. Azonban azelőtt generációk nőttek fel hittanórák nélkül. A saját gyermekemen látom, hogy egészen más a mentalitása, mint nekem volt annak idején. (Veres Ágota)

– Nagyon sok ember még Istenben sem hisz, így a Biblia sem jelent számára többet, mint bármelyik másik könyv. Én még a szovjet érában szolgáltam a seregben, a társaim szinte mind ateisták voltak, sőt, gyűlölték az istenhívőket. A kommunizmus igyekezett gyökeresen kiirtani az emberekből az istenhitet, és akkoriban úgy tűnt, hogy sikerrel jár. De hol van ma a nagy Szovjetunió? Az egyház viszont változatlanul megvan és sok emberben él a hit. (buszra váró idős férfi)

– Szerintem a vallásos emberek számára a Biblia az életük része, hisz ez a könyv a legnagyobb forrás az Isten akaratának megismerésében. A közvetlen környezetemben viszont vannak olyan emberek, akik badarságnak tartják, és csak azt gondolják, hogy ez az a könyv, amiben az áll, hogy semmit nem szabad. (Cibla Anita)

– Jónak tartja, hogy a történelmi egyházak ebben az évben hangsúlyozottabban próbálják felhívni a figyelmet a Szentírásra?

– Mindenképpen jónak tartom. Az idősebb korosztály még talán jobban ismeri a Szentírást és többnyire vallásos, de a „nagy szabadságnak” köszönhetően, ami napjainkra jellemző, a fiatalok már szinte teljesen elfordultak az egyháztól, Istentől, (főiskolai hallgató)

– Szerintem ez nem sokat változtat majd. Akik eddig olvasták a Bibliát, azok ezután is olvasni fogják, akik pedig nem, azok ezek után sem veszik a kezükbe. Jelenleg is sok szekta aktívan terjeszti a Bibliát, ingyen osztogatják iskolákban, kórházakban, mégsem terjed annyira. (fiatal családapa)

– Igen, és remélem, több program is megrendezésre kerül ezzel kapcsolatban, amik felkeltik az emberek figyelmét, és talán nem csak a vallásosak figyelnek fel rá. (Cibla Anita)

– Szerintem jó, hogy ezt teszik az egyházak. Én is venni fogok egy Bibliát és olvasni fogom. Valóban fontos lehet, hogy olvassuk, ha több egyház is hirdeti. (középkorú hölgy)

– Jónak tartom. A Bibliának fontos üzenete van, és most, hogy hangsúlyt kap idén, biztos, hogy visszhangra talál. (Veres Ágota)

– Szép kezdeményezés. Azonban az egyházaknak igencsak a sarkukra kell állni, ha azt akarják, hogy széles körben meghallják ezt a felhívást, (buszra váró idős férfi)

– Hogyan lehetne a mai világban felhívni a figyelmet a Biblia értékére, fontosságára?

– Ahhoz, hogy a világ elfogadja Isten Szavát, mindannyiunknak meg kell változnia. Szerintem a legfontosabb felhívni az emberek figyelmét arra, hogy Isten mellett döntsenek. Ha a döntés megtörtént, már nem lesz szükség arra, hogy terjesszük a Bibliát, mindenki számára természetes lesz a rendszeres olvasása. (fiatal családapa)

– Ma mindenki felhívja az emberek figyelmét valamire. Túl kell harsogni a leghangosabb reklámot is, hogy eredményes legyen. (buszra váró idős férfi)

– Talán arra kell felhívni az emberek figyelmét, hogy ne a világi dolgokban keressék a boldogságukat, ahogyan a média sugallja. Aki felnőttként gondolkodik, az nyilván a boldogságra és a sikeres életre vágyik, ezért a Szentírást úgy kellene bemutatni, mint a boldogság és az igazi siker forrását, ha elfogadják a tanítását és elkezdik életre váltani azt. (Cibla Anita)

A riport-öszeállítást készítette:
Bunda Szabolcs