Imaoldal

Mint Isten kedves gyermekei legyetek
az ő követői és éljetek szeretetben,
ahogy Krisztus is szeretett minket, és
odaadta magát értünk jó illatú áldozati
adományként Istennek.

(Ef 5,1-2)

Megváltó Krisztusunk! Egységre hívtál minket, mint ahogy te is egy vagy az Atyával. Olyan egységre, amelyben szeretet, egyetértés és önzetlenség uralkodik. Olyan egységre, amely örömet és boldogságot szül. Kimondhatatlan a hálánk, Urunk, hogy részünk lehet benned és a te szeretetedben, amellyel vagy irántunk, amelyet meg sem érdemlünk! Tarts meg ebben az egységben, ne hagyd, hogy a bűn újra visszataszítson minket a szeretetlen, önző világba, ahol csak széthúzás és az egymástól való eltávolodás vár ránk! Segíts nekünk, hogy azok közül, akik még rabjai a gonosznak, minél többet tudjunk kihalászni és megmenteni az életnek! Mert nélküled semmit sem tehetünk. Nélküled nem jutunk el az egységre.
Ámen.

Hitvallás
Vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.

Hirdetem, hogy testvér minden ember,
s hogy egymásra kell leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.

Hiszek jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.
Vallom rendületlenül, hogy Ő az út s az élet,
és maradok ez úton, míg csak élek,
töretlen hittel ember és magyar.
Wass Albert után szabadon

Add, Istenem, hogy a világ kisimuljon és elcsendesedjen bennem és mindenkiben.
Hogy az éjszaka csöndjében asztalodhoz ülhessek, ahhoz az asztalodhoz, ami mellől senki sem hiányozhat. Ahhoz az asztalhoz, hol a nappal és a csillagokkal együtt a hétköznapok is kialszanak, s egyedül a Te békéd világít. Igen, hogy helyet foglalhassak már most egy rövid időre annál az eljövendő asztalnál, amit egy öröklétre megígértél, s aminek egyedül a Te békéd a lámpása, eledele és terítéke.
Add meg előlegként azt a csendet, azt az asztalt, ahol minden civódás, félreértés és megkülönböztetés megszűnik végre, ahol mindenki helyet kap, a maga helyét, s a legkisebb féltékenység is leveti csúf álarcát, s színét vesztve elpárolog.
Pilinszky János

Hiszek a békében,
amelyre senkit nem lehet kényszeríteni,
csak be lehet engedni magunkhoz;
amelyet nem lehet kicsikarni,
hanem csak fel lehet kínálni;
amelyet senkire nem lehet rákényszeríteni,
de meg lehet vele ajándékozni;
amely nem külső kötelezettség,
hanem belső döntés gyümölcse;
amelyre nem lehet kiépíteni,
hanem csak állandó türelemmel építgetni;
amelyet nem lehet előírni,
de a jó magot el lehet vetni;
amelynek nincs naptár szerinti ősze,
mert kifogyhatatlan termése a remény.
Hiszek abban a békében,
amelyet nem lehet kiharcolni,
de ki lehet imádkozni.
Az igazi békéhez nem csak hit,
hanem bizalom is kell!

Nekünk, keresztényeknek, akik a keresztségünk óta Krisztussal egységben élünk, eszményi célkitűzésünk az, hogy a Vele és Benne való egységünket ismételten megvalósítsuk. Boldog az, aki Krisztussal egységben él. Boldog az, aki Krisztusnak teljesen átadja magát, és azért imádkozik, hogy az ő szemével lásson, fülével halljon, az ő nyelvén beszéljen, és Vele járjon. Így válhatunk szentekké. Krisztus velünk van! Hogy lehetünk akkor önzőek, irigyek és önteltek, ha valóban egyek vagyunk Isten Fiával? Még fontosabb azonban azt is tudnunk, hogy Krisztus nem csak velünk egy, hanem minden emberrel. S mi emberek, mind egyek vagyunk Krisztussal…
Helder Camara érsek

Mert a teremtett világ sóvárogva várja, hogy Isten fiai megnyilvánuljanak.
(Róm 8,19)