Kinga, a hidakat építő szent – Templombúcsú Beregardóban

1040

Miközben Nyugat-Európa számos országában azért zárnak be sorra templomokat, mert körülötte elfogytak a hívek, itt, Kárpátalján, ha nem is túl nagy számban, újabb isteni hajlékok épülnek. Jó példa erre a Beregardó központjában álló római katolikus templom, amelyet tavaly Árpád-házi Szent Kinga (és testvérei: Boldog Jolán és Boldog Kreszcencia) tiszteletére szenteltek fel. A helyi maroknyi, ám annál inkább lelkes egyházközség tagjai június 25-én, vasárnap templombúcsú keretében emlékeztek a fontos eseményre. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Lucsok Miklós, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye segédpüspöke volt.

Szent Kinga – IV. Béla magyar király lánya, akit 1239-ben, 15 éves korában adtak Boleszláv krakkói herceghez – hidakat építő szent, fogalmazott a szentmise kezdetén Molnár János esperes, beregszászi plébános.

Kinga az ember és az Isten közötti kapcsolat elmélyítésében éppúgy élen járt, mint az emberek közötti harmonikus, bensőséges viszony kialakításában. Példája bennünket is arra biztat, hogy egyszerre legyünk Krisztus szenvedélyes, ugyanakkor alázatos követői, és elesett, segítségre szoruló embertársaink jótevői, fogalmazott az esperes. Ezzel teljesül az az isteni parancs, miszerint legfőképpen lelki gazdagodásunkon kell fáradoznunk, hogy – a Biblia szavaival – olyan örökkévaló kincseket gyűjtsünk, melyeket nem lop el a tolvaj, nem esz meg a rozsda és nem rág meg a moly.

Lucsok Miklós segédpüspök szentbeszédében arra emlékeztetett, hogy amikor a későbbi Szent Kingát édesapja férjhez adta idegen földre, Lengyelországba, a fiatal lány életét a Gondviselés kísérte végig. Hisz lássuk be, nem lehetett könnyű egy új környezetet, egy új nyelvet, szokások egész garmadáját megszokni. Ám Kinga a kezdetektől fogva mélységes alázattal Jézusnak szentelte az életét, s hamar rájött, hogy ebben a Krisztussal való egységben minden feladat megoldása könnyebbé válik. Rohanó világunkban, amikor valaki azt mondja, hogy ő ugyan teljes mértékben elfogadja Jézust és az ő tanításait, ám most éppen nem ér rá, mert számos kihívással kell szembenéznie, és majd csak később, az élete csendesebb korszakában fordul a Megváltóhoz és lesz rendszeres templomjáró és bibliaolvasó, nos őelőttük Szent Kinga példája kell hogy lebegjen, aki már zsenge ifjúkorában szoros egységre lépett Jézussal. Ha valamennyien az első helyre tesszük a Megváltóval való kapcsolatot, akkor hamarosan megtapasztaljuk, mennyire megváltozik az életünk. Jézus követése nem ígéri azt, hogy egy csapásra megszűnik minden problémánk, de abban mindenképpen bízhatunk, hogy életünk folyása könnyebbé válik, s a korábbiaknál jóval több örömben lesz részünk, mutatott rá a segédpüspök.

Az Oltáriszentség előtti tiszteletadás után került sor a templom körüli körmenetre, jelezvén a világnak, hogy Beregardó római katolikus közössége Krisztus elszánt követője.

A templombúcsún a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség kórusa szolgált.