A MUNKÁCSI GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ RÖVID TÖRTÉNETE (2. rész)

XIV. Kelemen pápa 1791- szeptemberében jelentette meg az „Eximia regalium” kezdetű bullát (határozat), amelyben felállította a munkácsi egyházmegyét. Metropolitája az esztergomi érsek lett. Az egyházmegye önálló, első megyéspüspökéül Bradács Jánost nevezték ki, aki még egy évig sem viselte a szolgálatot, mert 1772-ben meghalt. A püspöki székbe Bacsinszky András hajdúdorogi lelkész került. A püspök székhelye 1778-ig Munkácson, ezt követően — a jezsuita rend feloszlatása után – Ungváron volt. Bacsinszky püspök 37 éves kormányzása idején történt meg az egyházmegye intézményeinek megszervezése. Nagyon jó kapcsolatai révén átszervezhette a papnevelést. A királyi udvartól 60 növendék eltartásához ösztöndíjat, 5 teológiai professzor számára fizetést kapott. Részt vett a görög szertartású püspökök bécsi értekezletén, ahol az egyházi könyvekre, az ünnepekre, a naptárra, a papság és a hívek helyzetére vonatkozó fontos határozatok születtek. Ungváron egyházmegyei tanítóképzőt létesített, melyben az oktatás ruszin nyelven folyt. Meghívást kapott a főrendi házba, és részt vett az országgyűléseken. Elrendelte, hogy a parochusok az értelmes rutén ifjakat az iparos pályára és a kereskedelem felé irányítsák, mert szeretné népét felemelni. Egyik körlevele szerint az ungvári, a nagyszombati, az egri és a pesti szemináriumokban összesen 120 kispapja tanult. Egy pár adat: a munkácsi görög katolikus egyházmegyében 1806-ban 724 plébániában és 1660 filiális egyházközségben 541963 hívő élt. Hét monostorban 86 szerzetes dicsérte az Istent. Az idők folyamán ebből hasították ki 1818-ban az eperjesi és 1912-ben a hajdúdorogi egyházmegyéket.
Bendász István atya most kiadott könyve alapján elmondhatjuk, hogy az 1848-as szabadságharcban is tevékenyen részt vettek a görög katolikus egyház tagjai is. A trianoni szerződés után Kárpátalja Csehszlovákiához került. A vallásilag egységes ruszinokat szét akarták zülleszteni. De a tántoríthatatlan ruszinok mindenben követték görög katolikus papjaik vallási és kulturális irányítását. Itt kellett tehát az első éket verni közéjük. A csehek ügyesen alkalmazták az „Oszd meg és uralkodj!” politikáját. Példa erre, hogy bevándorló orosz ortodox papok segítségével hol nyíltan, hol fondorlatos módon terjesztették a pravoszláv hitet, és nyomták el a görög katolikus híveket. Csehszlovákiában a széthúzás elősegítése végett mindenféle embereket pópává kentek. Kárpátalja kedvezőtlen gazdasági és szociális körülményei miatt a görög egyház meghatározó szerepet játszott a ruszinok kulturális életében. Az iskolák többsége ennek az egyháznak a kezelésében működött. 1944. október 28-án Kárpátalja szovjet fennhatóság alá került. November 26-án Munkácson összeült a Kárpátontúli Ukrajna Népi Bizottságának első kongresszusa, melyen elfogadták a Kárpátontúli Ukrajnának Szovjet-Ukrajnával történő egyesítését. A szovjet megszállás után nehéz feladatokkal kellett megküzdenie a görög katolikus híveknek, mert a II. világháború befejeztével Kárpátalján ádáz megtorlás kezdődött az itt működő egyházak ellen. A hatóságok megsemmisítő szándéka leginkább a görög katolikus egyházat sújtotta. Romzsa Tódor püspök (1911-1947) ellenállt a hatalomnak, és mivel nem volt hajlandó híveivel együtt beolvadni a „szovjet-orosz” pravoszláv egyházba, kíméletlen, megsemmisítő szándékú harcot indítottak a görög katolikus egyház ellen. Ez a harc a püspök tragédiájához vezetett. 1947. november l-jén meggyilkoltatták azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a pásztor nélkül maradt nyájat majd saját igájuk alá hajtják, és, sajnos, sikerült is ez az ördögi terv! 1949. február 17-én az állami irányítás a munkácsi egyházmegyét és a görög katolikus vallást megszüntette. A feloszlatáskor a parókiák száma 265 volt, a görög katolikusok lélekszáma 450 ezer. Ebből 28 ezer magyar, 16 ezer román, kis százalékban szlovák. A többség ruszin nemzetiségű. Templomaikat bezárták, vagy átadták az államvallás képviselőinek, hithű papjait elítélték, és elhurcolták Szibéria különböző táboraiba. Kárpátalja mostani görög katolikus főpásztorának, Szemedi János atyának püspöki címere szentírási jelenetet ábrázol: a háborgó tengeren ott billeg az egyház hajója, benne a kétségbeesett tanítványok, és Jézus kitárt karokkal szól hozzájuk:
„Ne féljetek! Én veletek vagyok!” E krisztusi tanítás legyen számunkra is bátorító szó a tanúságtételre. Imádkozzunk közösen a Szentléleknek szentelt évben, hogy testvéregyházunk feltámadjon, de azért is, hogy mindnyájan egyek legyünk a szeretetben és a békében.

A Jó Hír c. görög katolikus lap alapján, Bendász István a., dr.Timkó Imre, Keleti egyh.tört., Bonkáló Sándor történész A ruthének c. munkáját felhasználva: fr. Imre