„A sport nem luxus, nem hobbi, hanem kötelesség”

680

Beszélgetés Kiss-Rigó Lászlóval, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspökével Egy püspök, aki már majdnem egy évtizede vezeti egyházmegyéjét, szorgalmasan hirdeti az örömhírt, felelősségteljesen végzi teendőit, katolikus iskolákat, óvodákat és emellett futballakadémiát is alapít. Ő KissRigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke. Vele beszélgettem beregszászi látogatása alkalmával.

 

– Milyen alkalomból érkezett Kárpátaljára?

– Majnek Antal püspök úr és Molnár János plébános úr hívott meg. Beregszászban a családi napon én celebrálom a záró szentmisét, a munkácsi székesegyházban pedig vasárnap az egyik vasárnapi szentmisét fogom megtartani. Délben pedig egy búcsúi misét celebrálok.

– Miben segítheti a családokat egy egyházmegyei családi nap megszervezése?

– Sokan beszélnek manapság arról, hogy a család válságban van. Nem a család van válságban, hanem a társadalom, amely feldúlja a családi életet, vagy nem figyel oda kellőképpen a Teremtő szándékára, nem aszerint akarja megélni a családi közösség élményét.
Azonban a jól működő családoknak is szükségük van kegyelemre, a krisztusi szeretetre, a közösség élményének megtapasztalására, amelynek alapja a Szentháromság. Ezáltal erősödnek.
Ezentúl egy családi nap arra is való, hogy a családok egymást is megismerjék, egymás felé is tanúságot tegyenek a közös értékekről, s egymással is megéljék a közösség tapasztalatát, felemelő élményét.

– Évről évre romlik a házassággal, családdal kapcsolatos statisztika. Az Egyház hogyan tudja megakadályoztatni a család intézményének tönkretételét?

– Az Egyháznak most is, mint mindig, az evangéliumhoz kell hűségesen ragaszkodnia és arról hiteles tanúságot tennie. Az Egyházon az Egyház vezetőit és azon tagjait is értem, akik családban élnek. Éppen nekik kell megmutatniuk, milyen örömteli és felemelő érzés, ha az ember a Teremtő szándéka szerint tud családközösségében élni. Hogy mit lehet ezért tenni? Nagyon fontos a hitoktatás, a fiatalok felkészítése a házasságra. Ha pedig gondokkal küzdenek, akkor a plébániai közösség kell, hogy segítsé- gükre siessen.

– A püspökök, papok tevé- kenységi körében legtöbbször van egy olyan terület, szolgálat, amelyet szívesebben végeznek. Van, akit a Szentírás-magyará- zat lelkesít, van, aki inkább fiatalokkal foglalkozik, és akad, aki szívesen végez cigánypasztorációt. Van-e olyan terület, ahol Ön otthonosabban érzi magát, mint máshol?

– Egyházmegyénkben prioritásként az oktatást, a fiatalok nevelését nevezném meg. Egyike vagyunk azon magyarországi egyházmegyéknek, ahol a legtöbb katolikus iskola működik. Több mint 87 feladatellátási helyünk van: óvodák, iskolák, szakiskoláink, gimnáziumaink, melyekben több mint tízezer diák tanul.

– Köztudott, hogy a foci is érdekli. Sok teendője mellett hogyan tud időt szakítani erre a hobbijára?

– Nem nagyon tudok rá időt szánni hobbiként. Csak a fontosabb meccseken tudok részt venni, de azt is csak akkor, ha lehetőségem van rá. A Szeged-Csanádi Egyházmegye nem azért foglalkozik focival, mert a püspöknek ez a hobbija, hanem mert a sport alapvetően hozzátartozik az ember egészsé- géhez. Elég szomorú, hogy néhány paptestvér nem veszi ezt komolyan. A hivatásával játszik, ha nem sportol valamit. Ez nem luxus, nem hobbi, hanem kötelesség. Ami az egyházmegyénket illeti, mivel volt elegendő megfelelő ember, megalapítottuk futballakadémiánkat, amely egyetlen egyházi fenntartású futballakadémia egész Európában. Az intézményhez két iskola, egy kollégium, valamint sportpályák is tartoznak. Vannak edzőink. A futballakadémia azok számára jött létre, akik kiemelkedő tehetségről tesznek tanúságot, és a jövő- ben esetleg hivatásos futballisták szeretnének lenni.

– Úgy tudom, most jár először Kárpátalján, Ukrajna területén. Ilyennek képzelte?

– Kárpátalja olyan, mint Magyarország, vagyis Magyarország olyan, mint Kárpátalja. A politikai és fizikai határ nem sokat változtat ezen. Hála Istennek, ma már egész könnyen átjárható. Ilyen szempontból nem éreztem, hogy más országba jöttem. És örülök annak, hogy ez így van. Tudom, hogy itt kicsit nehezebb körülmények között élnek az emberek, függetlenül a mostani konfliktustól. Éppen emiatt őszintébbek, nyitottabbak az emberek, még nagyobb bennük a vendégszeretet.

Az interjút készítette és írta:
Bundáné Fehér Rita

Előző cikkAhol a családok találkoznak…
Következő cikkNe félj, Isten van, és ennyi elég! Ifjúsági találkozó Munkácson