Talán sokan emlékeznek még az évente szilveszter környékén megrendezett Nagyszőlősi Ifjúsági Találkozókra. Annak idején onnan eredt az ötlet, hogy az ugyanebben az időben tartott taizé-i találkozókra vízumproblémák miatt szinte senki nem juthatott el a kárpátaljaiak közül – megrendezték hát a maguk találkozóját. Azóta sok év telt el, az akkori fiatalok már többgyermekes családapák és -anyák. Margitics Ildi és Erik fejéből pattant ki az ötlet, hogy így, családostul újra össze kellene jönni.
December 27-én létre is jött a találkozó a nagyszőlősi magyar iskolában. A sok gyereket különféle kézműves foglalkozásokkal szórakoztatták a helyi fiatalok, amíg a szülők a „felnőttebb” programokon vettek részt. Donát atya vállalta, hogy ismerteti a jelenlévőkkel a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2006-os körlevelét a boldogabb családokról. (Beszédéről lásd a keretes cikket!) A hangulatos előadás után finom ebédet kaptunk, utánanéztünk viháncoló vagy kézműveskedő gyerekeinknek, majd csoportos beszélgetésen vitattuk meg, melyik településen milyen közösségek működnek, és milyeneket szeretnének elindítani a családok.
Közben vártunk Török Iván érkezésére, aki a magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesületétől osztotta (volna) meg velünk a tapasztalatait, de a határon olyan sokáig feltartották, hogy a zárás előtti utolsó félórában már csak két – egyébként nagyon tanulságos – játékra és néhány mondatra futotta. Remélhetőleg ennyi is elég volt ahhoz, hogy megérezzük a közösségi munka előnyét az egyéni teljesítménnyel szemben. Felesége közben a gyerekekkel foglalatoskodott. Köszönjük a szervezők, az előadók és a segítők munkáját! Nagy öröm volt újra találkozni egymással – szeretnénk, ha ezt újra évi rendszerességgel megtehetnénk!
P