Ikonfestő tábor volt Nagyszőlősön

730

2009. július 25. és augusztus 2. között ikonfestő tábor volt Varga Tarzíciusz testvér szervezésében Nagyszőlősön. Több éves hagyomány ez. Idén először adott otthont e kezdeményezésnek a nagyszőlősi plébánia. S idén először én is a táborozók közt lehettem. A tíz rutinos ikonfestő Magyarországról érkezett. Fordulópontot jelentett, hogy a tábor Kárpátalján lesz, mivel eddig az anyaországon belül került megrendezésre. Jómagam és párom, mint kíváncsi kezdők jelentkeztünk.

Az első nap az utazás fáradalmainak kipihenésével telt, majd újult erővel kezdetét vehette a munka. Mi hétfőn csatlakoztunk a csoporthoz, s már a bemutatkozásnál éreztük: szeretetteljes közösségbe csöppentünk. S azon nyomban munkához láttunk. Egy-egy fatáblát kaptunk, amelyre csiszolást követően vásznat ragasztottunk. A vászonra kréta és sellak került. Ez az alap, amelyre karctű segítségével vittük fel a rajzot. Az arany lapok precíz felhelyezésével kezdődhetett meg a festés. Először az arc és a kéz kapott színt, majd lépésről lépésre színbe borult az egész tábla. S talán napestig sorolhatnám, hogy mit milyen színnel festettünk. Kezdők és haladók egyaránt a testvér útmutatását követve színezték, alakították képeiket. A testvér kiválóan ismeri a színeket, s remekül beszél az ikonok nyelvén, egyedül nem sokat értünk volna, igazán ő adott életet az ikonoknak. Készséges volt és bármikor segítségünkre sietett.

Az utolsó lépés a lakkozás és az antikolás volt. Ekkor persze még nem számított ikonnak a táblánk, mivel csak akkor válik azzá, amikor a pap megszenteli. A fárasztó munka méltó jutalma egy ökörmezei kirándulás volt. Az utolsó napon, vasárnap a reggeli szentmisét követően sor került az ikonszentelésre, amelyet Lengyel Donát, nagyszőlősi plébános végzett. S ezzel véget ért a tábor. Abban a reményben búcsúztunk el, hogy jövőre újra találkozunk.

Mindent összevetve nagyon szép volt ez az egy hét. A társaság igen vegyes volt, s talán ennek köszönhetően ment ilyen jól a munka. Örömömre szolgál, hogy megismerkedhettem az ikonfestészettel és ezzel az értékes közösséggel. S mindannyiunk nevében ezúton is köszönetet mondok Varga Tarzíciusz testvérnek, akinek szervezése és folyamatos segítsége nélkül nem jöhetett volna létre e tábor!

Szúcs Izabella,
Nagyszőlős

Előző cikkFerences Mária Misszionárius Nővérek rendháza Nagyszőlősön
Következő cikkGólyatáborunk