Májusi litánia

A loretói litánia története

Május a Szűzanya hónapja, akit estéről estére litániákkal köszöntenek a hívek a katolikus templomokban. A „litánia” kifejezés a görög „litaneuo” – könyörgök szóból származik. Az V. században jelentette azt a könyörgő imádságot, amellyel különféle szándékokért imádkoztak. A VII. században kialakult már a ma is ismert formája: a szándék – hívek válasza.

A loretói litánia a mai formájában a XVI. században tűnik fel először, de már a XII. századból is ismerünk hasonló, közös végzésre készült imádságot. Az általunk ismert „loretói litánia” a Loreto városának bazilikájában lévő Szent Házból származik, ahol l575-től (mások szerint már 1400-tól) minden szombaton elénekelték a Boldogságos Szüzet köszöntve. Amikor Canisius Szent Péter 1558-ban Loretóban járt és meghallotta ennek éneklését, átvette imakönyvébe és terjesztette. VII. Orbán pápa l691-ben kiadott dekrétumában megtiltotta a különböző templomokban készült Mária-litániákat, és egyetemes használatra a „loretói litániát” rendelte el. XII. Leó pápa ezt 1886- ban megújította. A pápák azóta is mindig hangsúlyozták a litánia közös és egyéni imádkozásának jelentőségét, így XII. Piusz, VI. Pál és II. János Pál pápák is. 2002-ben jelent meg az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció „Népi ájtatosságokról” szóló dokumentuma, amely szintén jelentős ájtatosságnak tünteti fel a Szűzanya köszöntésének e tiszteletre méltó módját.

A loretói litánia részei

A bevezető rész ráirányítja figyelmünket, hogy minden adományt Mennyei Atyánktól kapunk, és Jézus Krisztus volt az, aki feltárta nekünk a Szentháromság titkát. Először a Szűzanyát három kiváltságában szólítjuk meg: Szentséges Szűz, Istennek Anyja, Szűzek szent Szűze. A következő csokorban azok a motívumok szerepelnek, melyekért őt tiszteljük: Krisztus anyja, Kegyelem anyja, Tisztaságos, Szeplőtelen, Sérelem nélkül való, Szűz virág, Szeretetre méltó, Csodálatos, Jótanács, Teremtőnk és Üdvözítőnk anyja.

Az ötödik részben Máriát mint szüzet különböző ékes jelzőkkel magasztalja. A hatodik részben a Szentírásból vett jelzőkkel ruházza fel, amely az Igazság tükre megszólítással kezdődik, és a Hajnali csillag köszöntő szóval fejeződik be.

A Szűzanya a Betegek gyógyítója, Bűnösök menedéke, Szomorúak vigasztalója és a Keresztények segítsége, tehát a mi küzdelmes életünk résztvevője, akihez mindig bizalommal fordulhatunk.

Amíg eddig a küszködők közbenjárójaként szólítottuk meg, most a megdicsőült világ királynőjeként köszöntjük. A befejező megszólítások az időközben kimondott hittételekben, pápai megnyilatkozásokban szereplő sajátos motívumokat említik bizalmunk kifejezéseként.

A litánia az Isten Bárányához fordul, és könyörgéssel fejezi be a Szűzanya köszöntését.

Természetes, hogy Máriát köszöntő imádságaink megszámlálhatatlan számban léteznek. Ezért a litániák után még különböző imádságokat szoktak hozzákapcsolni, amelyeket az egyházmegyei és a helyi gyakorlattal alakítottak ki.

Verbényi István 2003-ban,
az Új Emberben megjelent cikke alapján

Szűz Mária loretói házának legendája

A katolikus hagyomány szerint angyalok repítették 1291 táján Palesztinából Dalmáciába a Szentcsalád názáreti házát, majd Loretóba került, és ma bazilika áll fölötte. Mária házát Názáretben hosszú ideig egy földalatti kripta védte – hála Nagy Konstantin császárnak, aki 312-ben megépíttette az első bazilikát a szent hely fölé. Békés zarándokhely maradt a keresztes háborúk kezdetéig. Assisi Szent Ferenc Szentföldi útja során 1219-ben meglátogatta a házat. 1291-ben, a keresztények Szentföldről való kiűzetése után tartani kellett attól, hogy a házat a törökök lerombolják. Ekkor történt, 1291. májusában, hogy a ház feltűnt Tersattóban, Dalmáciában, feltehetőleg a Szentföldről menekülő keresztényeknek köszönhetően. Három évig maradt Dalmáciában, majd a tengeren Itáliába szállították. Először Recanati közelébe, majd néhány kilométerrel arrébb, mai helyére: Loretóba került. A ház eredete vita tárgya, bár méretei és építőanyaga alapján megegyezik a názáreti házakkal. Az évszázadok folyamán zarándokhellyé vált, ahol többek között Loyolai Szent Ignác, Néri Szent Fülöp, Kapisztrán Szent János is járt. Számos pápa csodás gyógyulását is a kegyhelynek tulajdonítják. 1669-ben a loretói litánia liturgikus használata elfogadottá vált, mely egyike az öt hivatalosan elfogadott litániának.

A búcsújáróhelynek nem az a lényege, valóban Názáretből származik-e a ház, hanem, mint Giovanni Tonucci érsek, loretói prelátus fogalmazott: a Szent Ház Krisztus megtestesülésére emlékezetet minket, Mária és az angyal közötti rövid, de mély párbeszédre, amely megváltoztatta a világ történelmét.