Március szentjei

959

4. Szent Kázmér (1458-1484). Lengyelország patrónusa. Anyai ágon magyar vér folyt ereiben. Életkorát és életstílusát tekintve a mi Szent Imrénk mellé állíthatjuk. Mély vallásosságát elsősorban jámbor szüleinek köszönhette. Eszményi fiatalember. Kemény katona, de önmegtagadásból testét keményen sanyargató ifjú. A tisztaság és a tiszta ifjúság védőszentje is. Mindene volt a szentmise és az imádság. Érdemes szívünkbe vésni betegsége alatt elhangzott vallomását: „Sohasem teszek olyat, amivel visszanyerhetem egészségemet, de elvesztem Isten kegyelmét.”
6. Szent Perpétua és Felicitás (?-203). Fiatal édesanyák. Perpétua előkelő özvegy, Felicitás rabszolganő. Felülmúlhatatlan méltóságuk azonos: együtt nyerték el a vértanúság koronáját. Sem az atyai könyörgés, sem a bírói fenyegetés, sem a szopós kicsinyekre váró árvaság réme, sem az arénában őket váró vadállatoktól való félelem, a szétmarcangolás szörnyű kínja nem térítette el őket Krisztustól. A hit és az örök élet mindennél és mindenkinél fontosabb volt számukra.
Vannak-e ma ilyen édesanyák?
8. Istenes Szent János (1495-1550). Ő az irgalmas rend alapítója. Rendkívül kalandos, katonáskodással is töltött szabados élet után lett az irgalmas szeretet szentje. Megtérésének alapja egy szentbeszéd egyetlen mondata volt: „Inkább ezerszer meghalni, mint Istent megbántani”.
10. Római Szent Franciska (1384-1440). Előkelő, gazdag szülők gyermeke. Kolostorba szeretne vonulni, de szülei akaratának engedve férjhez megy, és negyven évig él bensőséges házaséletet. Elsősorban Istennek él, de vallja: „A férjes nőnek Istent sokszor az oltáron kell hagynia, hogy megtalálja őt a házi gondok közt”.
Életírója megállapítja, hogy a 40 éves házasság alatt közte és férje között perlekedés egyetlen egyszer sem fordult elő. Aligha van erre nagyobb dicséret!
A keresztény irgalmasság cselekedeteinek gyakorlására női társaságot alapított, amelynek tagjai apácák módjára Szent Benedek szabályzata szerint élnek és dolgoznak.
19. Szent József. A keresztény családoknak, Isten nagy Családjának, az Egyháznak, a haldoklóknak és a „hazakészülőknek” a védőszentje. Mária jegyese, Jézus nevelőatyja. Életének eseményeit a Szentírásból ismerjük. Egyszerű ácsmester. Különösebben nem művelt. És Isten „rá meri bízni” egyetlen Fiának életét, nevelését és annak édesanyját, a legszentebb asszonyt, Máriát. Minden férjben, édesapában így bízik az Isten!
25. Gyümölcsoltó Boldogasszony. A világtörténelem legnagyobb eseményének ünnepe. Ezen a napon kezdi meg emberi létezését az Isten Fia a Szentlélek erejéből Mária szíve alatt. Minden ember az Isten gyermeke. Minden édesanya méltósága bizonyos értelemben az Istenanya méltóságáig ér. De a felelősség is ugyanaz. Gondolnak-e erre a mai édesanyák?
„Istenünk, aki azt akartad, hogy örök Igéd Szűz Mária méhében valóságos emberi testet öltsön, add meg, kérünk, hogy mi, akik Megváltónkat igaz Istennek és embernek valljuk, az ő isteni természetének is részesei lehessünk”.

Előző cikkSzenthagyomány és Szentírás
Következő cikkÜnnepre készülve az Atya Évében