Szent Maria Bernarda Bütler

90 éve, 1924-ben halt meg a svájci származású példaértékű asszony, „igazi erős nő…, sokak lelki vezetője, jeles ferences és misszionárius, aki Egyházának és a ferences Családnak fényes tanúságtételt hagyott az evangéliumnak és a legkisebbeknek való teljes elkötelezettségről” – jellemzi Maria Bernarda Bütlert a Ferences Postulatio.

Szentünk Verena Bütler néven született a svájci Argovia kanton Auw nevű helységében 1848. május 28-án egy szerény és példás keresztény életet élő földműves családban, negyedikként a nyolc gyermek közül. Szülei Isten és a felebarát iránti szeretetben nevelték. 14 évesen a jó képességű, jólelkű és szeretetteljes leány, befejezve hétosztályos általános tanulmányait, szülei földműves munkájába kapcsolódott be.

15 évesen felbontotta eljegyzését, mert az Úr hívása erősebbnek bizonyult, és szüzességi fogadalmat tett. Később ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy rendkívül nehéz, ha nem lehetetlen megmagyarázni a léleknek ezt az állapotát annak, aki még soha nem tapasztalt ehhez hasonlót. Verena 19 évesen Altstättenben belépett a Segítő Szűz Mária ferences nővérekhez, ahol akkoriban csak néhány idős nővér élt. Verena itt kapta a Mária Szent Szívéről nevezett Maria Bernarda nevet.

A szerzetben értékes emberi tulajdonságai és erényei révén hamarosan a novíciák mesternője, majd a ház elöljárója lett, és itt szolgálta testvéreit kilenc éven át. Közben sürgette a szabályok megtartását, a fegyelem terén mutatkozó lanyhulás megszüntetését, és bevezette az Oltáriszentség állandó imádását. Mindezek következtében a szerzetesi élet virágzásnak indult, a hivatások száma örvendetesen emelkedett.

Buzgalma és szeretetteljes szolgálata jutalmául Isten új, missziós feladatot bízott rá. Amikor 1887-ben egy ecuadori püspök nővéreket kért hazájába, világosan látva Isten akaratát, aki az evangélium örömhírének továbbadására hívja e távoli dél-amerikai országba, Bernarda anya hat társával együtt vállalta a missziós munkát. A hit fénye és az Isten ügyéért való lelkesedés segítették az elszakadásban a szeretett kolostortól s a többi testvértől.

Ecuadorban fájdalmas látvány fogadta a nővéreket: a teljes paphiány, a csekély vallásgyakorlat, a burjánzó erkölcstelenség. Ily körülmények közepette a legszegényebbeket felkaroló és a családok intenzív apostolkodását felvállaló Maria Bernarda hamarosan „mindenkinek mindene” lett. A nővérek missziós munkájának kegyelmi hátterét az imában, szegénységben és az állandó szeretetszolgálatban való hűséges kitartás biztosította. Maria Bernarda itt kezdte el rendje átszervezését missziós renddé. Az áldozatos munka gyümölcse is hamarosan beérett, Ecuadorban felvirágzott a keresztény élet, s az új ferences kongregáció is növekedésnek indult. Bernarda anya és nővérei azonban nem kerülhették el a krisztusi keresztútjárást sem. A nyolcévi termékeny munkának ugyanis vége szakadt, amint Alfaro tábornok vette át a hatalmat, s ezzel kemény egyházüldözés, az egyházi vagyon kisajátítása, a szerzetesek elűzése vette kezdetét. Maria Bernarda tizennégy nővértársával együtt kénytelen volt elmenekülni, anélkül, hogy tudta volna, hová. Előbb Bahia, majd Kolumbia felé vették útjukat.

A vándorló nővéreket végül 1895. augusztus 2-án, épp az assisi Porciunkula ünnepén a Cartagoi egyházmegyébe hívták. Itt telepedtek le, s a kongregáció gyors növekedésnek indult. 1912-ben Cartago érseke egyházmegyei szinten jóváhagyta a Segítő Szűz Mária Ferences Missziós Nővérek kongregációját, mely Kolumbiában, később Brazíliában, Ausztriában és Olaszországban is létesített házakat. A nővérek az ifjúság oktatásával, a szegények, betegek gondozásával foglalkoztak.

Bernarda anya 30 évig vezette az általa alapított kongregációt. Halála előtt négy évvel lemondott főnöknői tisztségéről. Cartagoban hunyt el 1924. május 19-én. Különösen a szegények és a hátrányos helyzetűek gyászolták. Sírja azonnal zarándokhellyé vált. Szent II. János Pál pápa 1995-ben avatta boldoggá, majd XVI. Benedek pápa 2008. október 12-én a szentek közé emelte.

Istenünk, te Szent Bernardát arra segítetted, hogy a Ferences Missziós Nővérek társulatát megalapítsa, s nővérei előtt példájával világítson. Add, hogy közbenjárására és példájára téged itt a földön egyre igazabb szeretettel szeressünk, az örök életben pedig színről színre meglássunk. A mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.

Összeállította: Riskó Mariann