Minden település arculata attól függ, élnek-e benne olyan emberek, akik felvállalják a helyi problémák megoldását, törődnek a rászorulókkal, megpróbálnak segítséget nyújtani az elesetteknek. Mindezt csak szeretettel lehet megoldani, hiszen a Jó Isten minden embert a maga képére és hasonlatosságára teremtett, s előfordul, hogy egyesek a segítségnyújtást is csak nagy nehezen fogadják el. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy az emberi méltóságon ne essék csorba.
Szülőfalumban, Guton szintén van néhány ilyen ember. Elsősorban Béres Erzsébetet szeretném megemlíteni, ezt a háromgyermekes családanyát, akinek családja mellett másokra is mindig van ideje. Neki támadt az az ötlete, amelyet a helyi községi tanács is támogatott, hogy karácsonyra ünnepi összejövetelt kellene szervezni az egyedülálló nyugdíjasok számára.
Az elgondolást a tett követte. Béres Erzsébet, Csulák Ernő, Simon Magda és a guti cserkészek vették kezükbe a szervezést. Támogatók is akadtak, akik anyagilag is hozzájárultak a karácsonyi ünnepség lebonyolításához: a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség, a Római Katolikus Püspöki Hivatal, a Beregszászi Állami Erdőgazdaság (igazgatója Lakatos Mihaj-lo), a Demisz Kisvállalat (elnöke Deák István).
Karácsony másnapján majdnem száz egyedülálló nyugdíjas és rokkant részvételével zajlott a Mindenki karácsonya. Csulák Ernő ünnepi köszöntője után a szervezők, illetve a helyi cserkészek versekkel, dalokkal kedveskedtek a jelenlévőknek. Nagy sikert aratott a kisebb korosztály verses műsora, amelyet Béres Éva, Kalinics Anita, Orosz Beatrix, Deák Izabella, Deák Éva, Dobsa Anikó, Dobsa Marianna, Csulák Ernő és Csulák Evelin adott elő. Mindnyájunk szemébe könnyet csalt az előadásuk, hiszen senki sem tud annyira szívhez szólóan verset mondani, mint a kicsik. A karácsonyi verseket egyházi és ifjúsági énekek kapcsolták össze.
A tizenévesek közül Béres István a Karácsonyi ének című költeményt, míg Béres József a Fogolykarácsony Szolyván című verset adta elő. A jelenlévők közül sokan az 1944-es „málenykij robot” során vesztették el családtagjaikat, így számukra még többet jelentett ez a megemlékezés.
Béres Erzsébet Baja Mihály Ének a szeretetről című versét szavalta el. Simon Magda a Karácsonyi történet című verssel arra emlékeztetett, hogy a szeretet akkor a legteljesebb, ha áldozatokkal jár, hiszen ha az emberek megosztják egymással javaikat, akkor igen sok rászorulón lehet segíteni. Zubánics László Ady Endre Karácsony című költeményét olvasta fel. Ködöböc Szilvia, Tóth Anita, Tóth Vanda és Barkaszi Éva a Hinni taníts, Uram! c. éneket adták elő. Bemutatásra került egy szép betlehemes játék is.
Később a nyugdíjasok is bekapcsolódtak a műsor menetébe: ünnepi dalokat, zsoltárokat énekeltek, verseket szavaltak. Mindenki jól érezte magát.
Az ünnepség végén a jelenlévők felköszöntötték a névnapjukat és születésnapjukat ünneplő nyugdíjasokat, majd elénekelték a Himnuszt.
Hiszem, hogy felejthetetlen élményt jelentett mindannyiunknak ez a karácsony, amely már magában is a szeretet fényét hinti sivár hétköznapjainkba, s ez a fénysugár most így, a lélek melegéből fakadóan, annak szeretetével, kettőzött erővel lobbant fel.
Béres József őrsvezető, Gut