Új év – új élet

1036

Egy ifjúkori indiánkönyvemben ezzel a mondattal jelentette be az irokéz családapa az új évet.

Mi emberek szeretjük az újat, az újrakezdést. Olyan, mintha minden régit, minden rosszat, ami nem sikerült, magunk mögött lehetne hagyni és valami egészen újat kezdeni. Mintha a még üres naptároldalak, az előttünk álló év, évek tele lennének lehetőségekkel, pusztán azzal, hogy előttünk állnak.

Ahogy múlik az idő, rádöbbenünk, hogy az idő maga nem ad megoldást semmire. Az idő önmagában semmit nem hoz, nem ígér – egyszerűen eltelik. S amikor belegondolunk, hogy egyszer elérünk a végére, s már nincsenek előttünk lehetőségek, mert elfogyott az erőnk, az időnk, s már az örökkévalóság várótermébe kerültünk, rádöbbenünk, hogy tévedtünk. Adja Isten, hogy erre idejében rájöjjünk mindannyian, hiszen sosem tudhatjuk, meddig tart életünk, nem ér-e véget hirtelen, mint mostanában oly sokaké.

Hol keressük akkor az új év lehetőségeit, életünk megváltozásának, jobbra fordulásának lehetőségét? Természetesen nekünk is tennünk kell érte, de irányt mutat nekünk a kedvelt keresztény újévi BÚÉK köszöntés: Bízd Újra Életed Krisztusra!

Az új év főként erre hoz lehetőséget: vizsgáljuk meg lelkünket, eltávolodtunk-e életünk Urától és egyedüli értelmétől, s ha igen, miben; próbáljunk meg rájönni, hogyan fordulhatnánk újra Feléje teljes szívvel. Végezzük el a szentgyónásunkat, s utána figyeljünk egész évben, hogy le ne térjünk az igazi útról: az Útról, aki az Igazság, s aki ezáltal életet ad nekünk: az Életet, vagyis saját magát. S akkor valóban elkezdődik számunkra az új élet. Akkor Istenünk nyitja meg és mutatja meg nekünk a lehetőségeket, életünk megváltozásának módjait, s ha figyelünk rá és azt tesszük, amit ő mutat nekünk, megújul az életünk – lelki életünk egészen biztosan, de az élet ügyes-bajos dolgaiban is biztos, hogy eligazít minket, ha hallgatunk rá. A gondok, esetleg a tragédiák nem fognak elkerülni minket sem, de más lesz minden, ha Azzal együtt éljük meg azokat, Aki mindig hűséges és mindig mellettünk áll.

Természetesen nem csak az új év elején lehet Istenhez visszakanyarodni, hanem bármikor, amikor felismerjük, hogy szükségünk van erre. Ezért is szokták ajánlani, hogy fontos életesemények előtt – házasságkötés, szülés, műtét stb. – végezzen az ember szentgyónást, hogy így teljesen Istenhez térve, nyugodtabban nézhessen elébe a történéseknek.

Most, a 2017-es év elején nézzünk tehát magunkba, újítsuk meg életünket! Forduljunk újra teljes szívvel Urunkhoz, aki szüntelenül vár minket az Ő barátságába, s maradjunk mindig hűségesek Hozzá és tanításához!

Bízzuk Újra Életünket Krisztusra!

Pápai Zsuzsanna

Előző cikkMáriával az új évben
Következő cikkVelünk az Isten – itt és most! Karácsonyi gondolatok