Imaoldal

Krisztus mellett áll a hóhér s a csőcselék… Azok is, Krisztus is nézik a keresztet, de mit látnak azok benne, s mit néz ki az imádandó Úr magának s mindnyájunknak belőle!
Én is a nézők között vagyok. Az élet engem is kereszt elé állít, s én is a keresztet a csőcselék módjára, vagy pedig Krisztus szemével nézhetem…

Reményik Sándor
AKÁC-SOR ŐSZ UTÓJÁN
Jobbról, balról, hátul, elől:
Tövis, tövis,
Tövis mindenfelől.
Virágtalan, levéltelen az ág,
Szúró szemű kísértetek a fák.
Ahogy köztük megyek,
Láthatatlan kezek
Illesztik fejemre a koronát:
Tövisből, tövisből a koronát.
– Én feketén és lázadón megyek.
Koronázó kezek
Ujja nyomán vérem rubintja hull.
A vérszomjas föld felissza vadul.
– Ha minden cseppből csak egy fűszál nőne:
Dús rét lenne itt, lelkek legelője.
De fű se nő az én vérem nyomán,
Őszi akácok ritkuló során.
– Tövis, tövis,
Tövis mindenfelől.
– A ritkuló sor túlsó végiről
Valaki lassan szembe jő velem.
De ő fehéren jő és csendesen.
És amerre vére rubintja hull:
Virág fakad, fa nő, hegy tornyosul,
Tenger tágul – a világ végéig.
S az Ő vérétől áldott mindenik.
Az Ő fején is ott a korona.
Tövisből, tövisből a korona.
Ketten megyünk egy akácsoron át,
Csak – másképp hordozzuk a koronát.

Még ma is valóság, hogy Mária, Jézus anyja a keresztúton találkozik Fiával: a sérültekben, a megvertekben, a koldusokban és a jólétből kizártakban, az oly sokszor magukra hagyott anyagi és lelki gondokkal küszködő családokban, sok édesanyában, aki gyermekei miatt szenved.

Máriával ott állunk az emberek keresztútján:
családunkban,
szomszédságunkban,
közösségünkben,
látóhatárunkon belül.
Kitartunk-e, mint Mária
a szenvedésben?
Reményünk olyan-e, mint az övé,
nagyobb a szenvedésnél és halálnál?

…………..

A nagy fájdalmak előtt kalapot emelünk. Előttük térdet hajtunk
és fejet hajtunk, mint a trónok és tabernákulumok előtt…
Lanza del Vasto

…………….

A szenvedés a nyolcadik szentség.
Origenész

……………

Én hiszem, Uram, hogy a halálból élet fakad.
Együtt akarom szenvedni minden testvéremmel és
nővéremmel a lét súlyos sötétségét, mert tudom:
a sötétségnek a pirkadata a szeretet,
amely vállalta Veled a keresztet.
Átvert szívű Jézus! Én is átvert szívű ember vagyok:
tőrként jár át az élet Isten-nélkülisége, szánalmas,
mélyen kérdéses önmagam megtapasztalása,
közeledéseim viszonzatlansága,
igyekvéseim sikertelensége.
De saját átvert szívemben rátalálok valódi önmagamra és
lelkem legmélyebb sebeiben ráismerek a Te vonásaidra.
És abban remélek, hogy átvert, nyitott szívem
Szentlelked templomának nyitott kapuja lehet,
ahol bárki rátalálhat bennem egy hívő,
remélő és szerető embertestvérre.
Karl Rahner

A feszületnek egy hátsó oldala is van: és ez számomra van fenntartva, hogy KRISZTUSSAL EGYÜTT én is rá lehessek szegezve.
Cl. Frietz