Férfizarándoklat a bustyaházi búcsúra

703
bustyahaza

Immár negyedik alkalommal indult útnak a nagyszőlősi ferencesek által hirdetett zarándoklat. Augusztus 14-én reggel 7 órakor indultunk Márió testvér áldásával a királyházi templomból, idén 11 résztvevővel, a legtöbben Nevetlenfaluból, de voltak Nagyszőlősről, Tiszaújlakról, Husztról és Aknaszlatináról is. Az elején bemutatkoztunk egymásnak, mindenki elmondta, miért jött el, miért vagy kiért ajánlja fel a zarándoklatot.

A táv 42 km volt. Királyházáról kijőve egy kisebb hegy megmászása után máris a huszti oldalt voltunk, majd a Tisza jobb partján nagyon szép környezetben mentünk tovább.

A velétei hídnál pihentünk egy kicsit, elfogyasztottuk magunkkal hozott ebédünket és fürödtünk egyet a Tiszában. Az országútra kiérve elővettük az énekeskönyvet, a rózsafüzért, és imádkozva haladtunk; ilyenkor egy kicsit feltűnőek voltunk, csodálkozva néztek az emberek, de mi büszkén felvállaltuk Krisztust, aki életünk útján is előttünk halad. Estére értünk oda, egészségesen elfáradva. Nagyon jó érzés volt belépni a bustyaházi templomba, mintha hazaérkeztünk volna. Ezután Ámosz testvér mutatott be szentmisét számunkra, melyben hálát adtunk Istennek minden jóságáért.

Másnap részt vettünk a Nagyboldogasszony búcsún, mely után a bustyaháziak szokás szerint minket is meghívtak az ünnepi ebédre.

Az idei zarándoklat kicsit eltért az eddigiektől. Eddig mindig velünk tartott egy-egy ferences testvér, legutóbb Ámosz atya. Mivel 14-e idén vasárnapra esett, nem jöhetett velünk, de Bustyaházán ott várt minket, s így mégis csak együtt fejeztük be a zarándoklatot.

Fizikailag sokaknak nehéz végigjárni az utat, de mindig biztatjuk, segítjük egymást, a végén pedig nagyon nagy élmény megérkezni a templomba és a Szűzanya szemébe nézni.

Fudella Attila, Nevetlenfalu

Előző cikkImaoldal
Következő cikkDiakónusszentelés egyházmegyénkben