„Ne félj, nem ítéllek el” – negyedszer

Most negyedszer nyílt lehetősége az abortuszon átesett édesanyáknak arra, hogy egy lelkigyakorlat keretében végre fel tudják dolgozni ezt a szörnyű élményt, és kiengesztelődjenek Istennel, önmagukkal és a gyermekükkel. Most is csodálatosan szép volt látni, ahogy a lelkigyakorlat végére a résztvevőket eltöltötte az öröm és a béke, ahogy lépésről lépésre elhitték, hogy Isten szereti őket, és magukat is szerethetik. További szavak helyett beszéljenek most ők a lelkigyakorlatról! „Amikor először bejöttem, csak könnyek voltak a szememben. El sem tudom mondani, milyen érzés volt akkor a szívemben.

Most nagyon nagy lelki felemelkedést érzek. Át se tudom adni.

Köszönöm az Úrnak és mindenkinek, mert én már meggyógyultam.” „Adjon a jó Isten másoknak is olyan békét, amilyet most mi érzünk!” „Az életben semmi sem történik véletlenül, az Istennél pedig végképp nem.

Ez egy isteni terv, hogy minket itt összegyűjtött, nagyon hálás vagyok az Úristennek azért az útért, amelyen vezet, mert minden lépésnél érzem az ő feltétlen szeretetét, irgalmasságát. Azt szeretném, hogy mindenki, akivel találkozom, megérezze ezt a végtelen szeretetét és irgalmát. Megérezzék, hogy ő nagyon szeret bennünket és megbocsát. Megajándékoz bennünket a hittel, a reménnyel és a szeretettel.”

„Én nagyon kemény asszony voltam. Haragtartó. De a lelkigyakorlat alatt megértettem, hogy minden a szereteten és a megbocsátáson alapszik. Megkaptam a lelki békét. Megértettem, hogy a gyermekeim nekem megbocsátottak. Felmelegedett a szívem. Nagyon köszönöm mindenkinek.”

„Amikor elmentem az abortuszra, úgy éreztem, meghalt a szívem. De most köszönöm az Úr Jézusnak, hogy elvezetett ide, a lelkigyakorlatra, hogy megértettem: veszítettem, de kaptam is. Elveszítettem a babát, de meg is kaptam lélekben.”

„Én hálát akarok adni az Istennek, hogy megismerkedtem sok olyan emberrel, aki átélte ugyanazt a bajt, amit én. Mosolygós szívvel megyek el innen, már nem sírok! Köszönöm!”

„Az én esetemet a sok éve vérző asszonyéhoz próbálom hasonlítani, aki megérintette Jézus ruháját, s ettől meg.- gyógyult. Nekem fordítva volt, mert nem én érintettem meg Őt, hanem Ő érintett meg engem. Jézus elhozott ide. Letehettem a 26 éve hordozott terhet. Első éjszaka volt, amikor nyugodtan aludtam! Megkönnyebbülést éreztem, óriási hálával köszönök meg mindent, hogy a Jóisten küldött az utamra, hogy meggyógyuljak.” „100 tonna hullott le a szívemről.” „Amikor ideutaztam, nagy lelki fájdalmam volt és saját magam iránti lenézés.

Mert a gyerekem elvesztése évekig kínzott engem, nem hagyott nyugodni, nem tudtam, hogy lehet ezen segíteni. Nagyon nehéz volt saját magamnak megbocsátani. Köszönöm a vezetőknek, hogy eljuttatták a szívemhez, hogy magunkat is lehet szeretni.”

„Én is hálát akarok adni az Úristennek, csak Ő vezethetett ide, mert ezt a lépést nagyon nehezen tettem meg. Félelem volt bennem, szégyen bűneimért. Úgy látszik meghallottam Jézus szavát: „Menj, segítek neked, veled leszek!” Átléptem ezt a szakadékot! Lelkem meggazdagodott. Ezt a gazdagságot hazaviszem, és ezzel fogok élni. A Jóisten megbocsátott, mert ő irgalmas és szeret minket. Mindenkinek fogom ajánlani, hogy ne féljetek, menjetek, mert csak a Jóisten tud segíteni.”